Népi összejövetelek.
Népi összejövetelek.
Némely munka mulatság- és ünnepszámba megy a zempléni magyar vidékeken csaknem mindenütt. Ilyen a kukoriczafosztás, a mely leánynak, legénynek közös találkozója s alkonyattól éjfélig dal, tréfa, játék, mesélgetés között megy végbe. Azután a fonóka, hol a dalok születnek, mesék, legendák, regék teremnek. Hanem a tréfába sokszor beledévajkodik a legény, ki néhol túllépi a tisztesség határát s ezért sok helyen hatóságilag betiltották a fonókát, mint például a szerencsi járás sok községében. A sátoraljaújhelyi járásban kétféle fonóka is van: külön a menyecskék fonókája és külön a leányoké. Ez azonban nemcsak mulatság, hanem igazi munka. Rendesen szombaton este rendezik; a leányok ünneplőben, czifrán, pántlikásan jönnek s mézes pálinkát és czukros főtt tengerit hoznak magukkal, így kedveskednek a legényeknek. Esti 11 óráig tart a munka, akkor azonban erélyesen közbelépnek a legények, néhol megszólal a muzsika is s tánczra perdül a fiatalság. A táncznak persze a reggel vet véget.
A fonókán kívül Czigánd vidékén mulatozással kötik össze a fonálmosást is. Ez is rendesen szombati napra esik. A mely ház erre készült, az reggel összetoborozza a rokon és ismerős leányokat, menyecskéket, aztán szekereken, énekszóval levonul a víg csapat a Tisza partjához fonalat mosni. Otthon ezalatt sül a pecsenye, kalács, mert estére, munka végeztével, tánczos lakoma lesz a dolgozók jutalma.
A Hegyalján hajdanában a szüret munkája mindenütt hétszámra menő ünnepség volt. Már a szüret előtt kezdődött, a mikor még csak érőben volt a szőlő. Ilyenkor az összes leánynép elhagyta a falut s kiment a szőlőbe – szőlőpásztorkodásra, a mi a leány dolga volt. Ott sütött, főzött magának a leányhad, nagy rikoltással riasztva a seregélyt és őrizte a gyümölcsöt szüretig. A szüret természetesen a legnagyobb munka és ünnep egyszerre, mert a bor a kenyere csaknem az egész lakosságnak. A mai szüreti ünnepek azonban már meg sem közelítik a régieket; nagyobbszerű vendégeskedést már csak a nagyobb szőlőbirtokosoknál látunk.
A gabonatermő tájékokon természetesen az aratás az esztendő legfontosabb ideje.
Tréfával és dallal teszi könnyűvé a munkáját a kendertilolo is.
