VERHAEREN, ÉMILE (1855–1916) flamand származású, francia nyelven író belga költő
VERHAEREN, ÉMILE (1855–1916) flamand származású, francia nyelven író belga költő
Ó, az elszánt, makacs, vad munka, mely sürögve
lüktet a síkokon, tengeren, hegy ölén,
ott feszül mindenütt, s szerte a föld szinén
a világ népeit egy láncba fűzi össze…
lüktet a síkokon, tengeren, hegy ölén,
ott feszül mindenütt, s szerte a föld szinén
a világ népeit egy láncba fűzi össze…
A munka Francia költők antológiája. I–II. (Szerk.: Lakits Pál – Rónay György – Szegzárdy-Csengery József.) Európa, Bp. 1962. II. köt. 504. Rónai György.
Munkások, ti, akik lázasan, lihegőn
magasodtok föl, úgy húztok át az időn,
s a hasznos győzelem álma borít be fénybe:
zömök törzsek, kemény, pontos mozdulatok,
megfeszülő, futó, torpanó alakok,
dicsőség és hősiség mennyi nagy, büszke képe
él rólatok tragikusan szívembe vésve!
magasodtok föl, úgy húztok át az időn,
s a hasznos győzelem álma borít be fénybe:
zömök törzsek, kemény, pontos mozdulatok,
megfeszülő, futó, torpanó alakok,
dicsőség és hősiség mennyi nagy, büszke képe
él rólatok tragikusan szívembe vésve!
…
hős mozdulat, ha árnyba vész, ha fénybe ring,
mindig munkás karok, s kezek nem lankadóak,
kezek s karok, melyek egymásba kulcsolódnak,
hogy emberi erőnk s egységünk jegyeit
rányomják mégis a megfékezet világra,
s újjászülessen a hely, tenger, sík lapálya
az ő akaratuk szerint!
hős mozdulat, ha árnyba vész, ha fénybe ring,
mindig munkás karok, s kezek nem lankadóak,
kezek s karok, melyek egymásba kulcsolódnak,
hogy emberi erőnk s egységünk jegyeit
rányomják mégis a megfékezet világra,
s újjászülessen a hely, tenger, sík lapálya
az ő akaratuk szerint!
A munka – Rónay György fordítása
