AKKAS ÉS JADIGÁR-OGLU MEGÖLÉSE
AKKAS ÉS JADIGÁR-OGLU MEGÖLÉSE
Teftisdzsi Büjük Dzsáfer pasa a Jadigár-oglu nevű rablót kikémleltette, és hírül véve, hogy Erzurum közelében a Kojluhiszár melletti Bagirsak-völgyben folytatja gonosztetteit, rajtaütött. Vele együtt huszonnyolc követőjének fejét leütötte, a többiek meg elmenekültek. Levágott fejeiket Mürtezá aga istállómesterrel a székvárosba küldte, [aki] a nevezett hónap 18-ik,76 keddi napján a nemes kengyelnek bemutatta, [majd] a Szultánkapunál hagyták őket. Azon a napon az Akkas nevű gonosztevőnek és harminc emberének fejei is megérkeztek, amiket a bitliszi hán üttetett le és küldött el. [Ezek közül őfelsége] csak Akkas fejét hozatta felséges színe elé és megszemlélte. Én szegény ennél jelen voltam. Valóban olyan hosszú hajú tisztátalan volt, akinek a jobb oldalon fehér szemöldöke nőtt.
1686. július 10-én, ami azonban nem keddi, hanem szerdai napra esett.
42620-án, csütörtökön77 a padisah részéről Musza aga belső szolgálattevővel nagyúri írás, kard és kaftán küldetett a nagyvezírnek. A korábban odaérkezett magas parancsnak megfelelően kétezer-hatszáz egyiptomi katonát kiválasztottak, Kajtász béget parancsnoknak kinevezték, és Iszkenderije kikötőjében tizenkét kaljonra felrakták őket. Mivel az időjárás nem kedvezett és nem érkeztek meg időben a székvárosba, a szükségnek megfelelően kétezer főt Morea, hatszáz főt pedig Kréta védelmére rendeltek ki.
1686. július 12-e, valójában péntek.
Ramazán 15-én, hétfői napon78 a sejhüliszlám efendi, a kajmakám pasa, a szultáni prédikátorok, a kolostorok sejhjei a besiktasi pavilonba kaptak meghívást. Még mielőtt a padisah őfelsége a szent háremből megérkezett volna, a kádi-zádelik79 és a kolostori sejhek között a régi vita [megint] fellobbant, szavaikkal mellékútra tévedtek. Az Aja Szofja prédikátora, Iszpirli Ali efendi és a Szülejmánije [dzsámi] prédikátora, Arab-záde Abdülvaháb efendi a beszélgetés során ezt mondta: „Tökéletes szellemi vezető [ma] nincs; aki van, az is idejön és nem hajt fejet.” [Ezek a szavak] Atpazarli Szejjid Oszmán efendit, Bülbüldzsü-záde Abdülkerim efendit és Himmet-záde Abdullah efendit megbántották. Azok ugyanis a tökéletes szellemi vezetéssel hivalkodva minden éjjel felváltva a szent hárembe jártak és prédikációt tartottak. Tréfáik lassanként haragba csaptak át és haszontalan szavakat kiabáltak egymásra. Kevés kellett volna hozzá, hogy a szolgák fejei összeugorjanak. Végül a sejhüliszlám efendi lépett közbe: „Szégyen ezt csinálni”, mondta, s közben a két felet összecsókolóztatta és megbékítette. Délután a padisah őfelsége is megjött a szent háremből, a [próféta] szent köpönyegét kinyitották, s miután imádkoztak, a gyülekezet szétoszlott. A [padisahhoz] közel állók elmondták, mi történt. „Ej, istenem, milyen szörnyű mulasztást követtünk el; egy ilyen vitában nem vettünk részt! Egy különös turbán felcsavarását néztük”, méltóztatott [mondani], és sokáig sajnálkozott.
1686. augusztus 5-én.
kádi-zádelik = ortodox mohamedán teológusok, akik Kádizáde Mehmedről, az Aja Szofja híres prédikátoráról kapták a nevüket.
Sevvál hónap elsején, szerdai napon – ami augusztus 11-nek [felel meg]80 –, a régi szokás szerint a padisah őfelsége a vezírekkel és a nemes hittudósokkal összegyülekezve az Üdvözlés kapujánál az idi ünnepi jókívánságokat elmondta, [majd a többiek] felsorakoztak eléje. Miután díszmenettel az Aja Szofja dzsámiba vonult és az ünnepi imát elvégezte, díszmenettel ismét fenséges palotájába tért és lepihent.
Helyesen: 1686. augusztus 21-ének felel meg.
Mivel Galatában a flamand követ meghalt,81 helyére a fiát nevezték ki. A nevezett [sevvál] hó 12-ik, vasárnapi82 napján a szultáni tanácsba hívták, megvendégelték, s a kihallgatási teremben a magas trón lábához dörzsölte arcát. 22-én, szerdán83 a Teftisdzsi Büjük Dzsáfer pasa által a Jadigár-oglu emberei közül elfogott és Szinábból hajóval ideküldött bölükbasi84 hátából szíjakat hasítottak, vállaira fáklyákat kötöztek, s a padisah őfelsége [így] szemlélte 427meg az Alaj-pavilonból. Miután a város piacain végighajtották, a parmak-kapunál felakasztották.
Értsd: a németalföldi Egyesült Rendek portai ügyvivője.
1686. szeptember 1-én.
1686. szeptember 11-én.
bölükbasi = a közvetlenül a janicsáraga alá rendelt hatvanegy bölük (csapat) vezetőit nevezték bölükbasiknak; rangban közvetlenül a janicsáraga után következtek.
25-én, szombaton- ami szeptember 4-nek [felel meg]85 – a padisah őfelsége a Terszáne-kertből a Davud Pasa-szerájba költözött át, és folytonosan vadászatra járt. Mivel ebben az évben a padisah őfelségét a főcsillagász, Dervis Ahmed efendi a mevlevi rend86 felé hajlította, hetente két nap a besiktasi mevlevi-házba ment, és a nemes mesznevit87 hallgatta és táncaikat nézte. Sőt, a belső kincstár [szöveteiből] derékszalagokat vágatott, a kincstár [terhére] lovakat, kenyeret, vajat és rizst rendelt [számukra]. A Davud Pasa-[palotában tartózkodván] ugyancsak heti két napig el sem hagyta a jeni-kapui mevlevi-házat.
Helyesen: 1686. szeptember 14-én.
mevlevi rend = az ún. kerengő dervisek rendje.
mesznevi = verses erkölcstani munka.
