AZ ÉHÍNSÉG SZERENCSÉTLENSÉGE
AZ ÉHÍNSÉG SZERENCSÉTLENSÉGE
A hadjáratok folytatódása miatt és az aszálytól az emberek nem vetettek, amit elvetettek, nem érett be, s az [ezer]kilencvenhatodik évtől74 az egész iszlám birodalomban nagy éhínség tombolt. A búza kiléje két gurus, és harminc dirhem kenyér [ára] egy akcse, de nem is kapható. Mikor a kormányzat korábban Edirnében tartózkodott, az előző nagyvezírt, Ibrahim pasát számos rágalom érte, mondván: „nem különb az örmény péknél”. A [másik] egykori nagyvezírre, Maktul Kara Musztafa pasára azt mondták: zöldséges, Ibrahim pasára meg: ő maga az örmény pék. A jelenlegi nagyvezír, Szülejmán pasa, alighogy átvette hivatalát, azonnal az árszabás [ügyével] kezdett foglalkozni, s a búza kiléjének százötven [akcséban], hatvan dirhem kenyérnek egy akcséban állapította meg eladási árát. De ez sem hozott megoldást, az éhínség fokozatosan erősödött, s így az [ezer]kilencvennyolcadik évre75 a búza kiléje kétszáz akcsén, negyven dirhem kenyér [ára] egy akcsén állapodott meg. Sőt mindenfelé közönségesen beszélik, hogy Anatólia némely vidékein a tuja és a tarackfű gyökerét meg a dió héját őrlik és eszik meg, miáltal a legtöbben elpusztulnak.
A török időszámítás 1096. esztendeje 1684. december 8. és 1685. november 27-e közé esett.
A török időszámítás 1098. esztendeje 1686. november 17-e és 1687. november 6-a közé esett.
