ANNAK OKA, HOGY MIÉRT SZEMLÉLTE MEG A FRANCIA KÖVET A SZULTÁNI ISTÁLLÓ KINCSTÁRÁT
ANNAK OKA, HOGY MIÉRT SZEMLÉLTE MEG A FRANCIA KÖVET A SZULTÁNI ISTÁLLÓ KINCSTÁRÁT
Mivel a hosszúra nyúlt és kiterjedt háborúk miatt a belső és külső kincstárban nem maradt pénz, Kara Ibrahim pasa korábbi nagyvezír jelentése alapján a belső kincstárban, a belső tálalószékben és a szultáni istállóban lévő néhány fölösleges ezüst- és aranyedényből ezerzacskónyi arany parát metszettek, [de] mert öt akcse sem került a helyére, [hanem] élvezetekre pazarolták el, a nép [és] az ellenség fellázadván, ilyenféle szóbeszéd és pusmogás hallatszott: „Szabad volt-e ebbe a műveletbe belekezdeni? Korábban elő szokott fordulni: a kereskedőtől zálogra pénzt vettek fel, s ha elköltötték, amint jött, megadták; és akkor mi történt? Most ennek a visszhangja Indiáig és az Indusig meg Frengisztán földjéig43 terjed.” Végül [valóban] balul ütött ki. Mégpedig úgy, hogy a francia követ, királya utasítására, kérte, hadd szemlélje meg a szultáni istálló kincstárát. El is ment és megnézte. Mikor az ezer pár drágaköves ezüst- és aranykengyel, szerszám és takaró hegyhez hasonlatos tömegét meglátta, elállt a lélegzete és elbámult, s így szólt: „Ez mi?” Így válaszoltak neki: „Az igazi kincstár Isztambulban van; ezeket a vadászathoz használják; ha akarod, az isztambuli kincstárat is megmutatjuk neked!” Ő pedig így szólt: „Azzal, hogy a fényes birodalomnak néhány edényét beolvasztották, legfeljebb a tengerből a cseppre lehet ráismerni; másra nincs szükség[em].”
Értsd: Nyugat-Európáig.
