b) 1833 március 22 Kerületi ülés a rendeknél. Tárgy: A kerületi naplókönyv kérdése.
b)
1833 március 22
Kerületi ülés a rendeknél.
Tárgy: A kerületi naplókönyv kérdése.
1833 március 22
Kerületi ülés a rendeknél.
Tárgy: A kerületi naplókönyv kérdése.
Martius 22-én Kerületi ülés tartaték Rohonczy (Veszprém) és Tisza (Bihar) Előlülések alatt.
Az Előlülő értesiti a RRket, jelentést vett a Kerületi naplókönyv szerkeztetése felől,* hogy az első két hónapi fizetésnek fele, a harmadiknak pedig még két harmada nem jöt bé, igy a nagy hévvel pártolt, s hasznosnak itélt intézet el fog esni, tegyenek a RR. szükséges lépéseket.
A kerületi naplóra vonatkozólag v. ö. az 1832 dec. 22., 24., 26., 1833 jan. 11., 14., 17., febr. 7-i kerületi, valamint a jan. 10-i országos ülések tárgyalásait. A szerkesztésre Kossuth a siker reményével pályázott, azonban Andrássy György gróf tornai követ kedvezőtlen véleménye következtében mégis Bertha Sándor kapta meg, akinek „Országgyűlési tárca 1830-ról” c. munkája kéziratban ismeretes volt, a helytartótanács ellenzése miatt azonban nyomtatásban csak 1843-ban jelenhetett meg. Segítőtársa valószínűleg Munkácsy János volt. A kerületi napló ügye azonban az érdektelenség s főleg az anyagiak hiánya miatt hamarosan kátyúba jutott.
CSÁSZÁR jelenti, a mint ő tudja, ott van a baj, hogy némelly követek nemcsak nem fizetnek, de kinyilatkoztaták hogy nem is fognak fizetni.
TISZA declarálja, ő három évig is kész fizetni, de iratni azon naplókönyvet nem fogja, mert az teljes lehetetlen. Újra javalatba hozza a lythographiát.
BALOGH fizetni, s iratni is fogja, de ő enyit tud a dolog felöl: eddig a naplókönyv stenographice irva 90 iv, a stenographia oly idomzatban áll a rendes iráshoz mint egy, öthöz; és igy 450 ivnek kellene lenni – van pedig 14!! Ezt irással elérni, s az üléseket hézag nélkül követni lehetetlen. Az ifjak nem azért vannak itt hogy örökké firkáljanak, hanem hogy ülésbe járván, magokat a közéletre képezzék, vagy tegyenek a RR. olyast, mi által czélt érhetni, t. i. fogadják el a Tisza javallatát, vagy hagyják abban, de ne tegyenek a nyilvánosság elvének illusiót.
ROHONCZY azt veté ellen hogy a Szónok úr maga sem fizetett. Ezt BALOGH nagyon nehezen vette, s tagadta, állitván hogy ezen ellenvetés ha állana is nem vólna helyes, s a dologra tartozó – másnap pedig eléhozá a pénztárnok nyugtatványát, s bébizonyitván általa a fizetést, kéré az Előlülőt, hogy addig is még 24 óra mulva székéből rendes helyére visza térne, Előlülői hatalmát nagyobb kiméléssel gyakorolja. ROHONCZY elösmeré hogy tévedett, s szavát visza húzta.
BEZERÉDY a lythographiát pártolja s ha el nem fogadtatik, a szerkeztetést röviditetni, s a dictaturát mai naptol kezdetni kiváná. K. HORVÁTH azt hiszi, iratik nem iratik, a ki subscribált, ha becsületes ember fizetni tartozik, legalább egy példányban meg lesz azon megyénél, hol az országgyülése tartatni fog. A czél igy is el lesz érve, mert a Kerületi tanácskozások nem merülnek feledékenység örvényébe.
BORSICZKY: A mint barátja vólt ezen naplókönyvnek, úgy ha minden hónapban egy két ülés vész el miatta, első lesz ki megszüntetését inditványba hozandja. Küldői nem kivánnak oly diariumot, melly az országnak annyi ezreibe kerül. A ki aláirta, ha becsületes ember fizetni tartozik, járják el őket a szerkesztetők házanként, a követek nem tölthetik incassatióval drága idejöket. NAGY PÁL azon változtatással, hogy szedessék bé a szerkeztetők pénzöket a mint akarják, s LA MOTTE hasonló értelemben szóllottak, mint Borsiczky s Kotsi Horváth.
SOMSICH igen sérelmesnek látja azon kifejezést, hogy a szerkeztetők kik érdemes, characterisatus tudós férfiak, mint valami; contóval házrol házra járjanak, szedesse bé a ki rendelt pénztárnok a fizetést. HAVAS jelenti hogy ő mint kirendelt pénztárnok szivesen meg teszi, csak irnokja, ha fizetésért megy, rosz szemmel ne fogadtassék, mint sok helyütt fogadtatott.
BERNÁTH a maga kölcségét kiszórni nem akarja a végett, hogy valaha a Museum számára egy stenographicus diszpéldány létesitessék, mellyet senki sem fog olvashatni, ha nem naponként rendszeres órát kiván dictatura végett rendeltetni, s a szerkeztetőket köteleztetni hogy addig Posonbol el nem mennek, mig az egész dieta szerkesztetését el nem végzik.
DOKUS ugy hiszi, ez senkinek vólt szándéka hogy egy disz példányal szaporitassék a museum, hanem az vólt köz czél, hogy a törvényhatóságok idején meg kapják, az ő küldői kedvesen vették ezen intézet létesitését, s kivánják azt rendesen meg küldetni.
JUSTH hasonlóan nyilatkozik, de azt nem kivánhatja hogy akár ki is házrol házra pénzért küldözzön. Minden hónap végén jelentse ki a pénztárnok itt az ülésben, melly nap, és hol lesz a pénz szedés, s kiki tartozzék oda küldeni.
Az ELŐLÜLŐ (Rohonczy) ezt végzésnek jelenti, s a censurára kiván ügyeltetni, mert azon jegyző könyvet oly rosznak tapasztalta, hogy a figyelmét felébresztette.
Egyébiránt bémutatja a comitialis végzéssé vált felirásokat, az országos ülésekben tett módositások szerint elszerkeztetve,* s a rekesztménybe teendő előkelő sérelmeket magyarra forditatni, egyszersmind a felirásokat, combinatio tekintetéből dictaturára eresztetni gondolja.
Iratok, I. k. 124. s köv., 147. s köv. l.
Szóba jött az eddigi szokás, s a HONTHI MAJTHÉNYI nem tartá a dictaturát szükségesnek; de BENYOVSZKY azon esetben is be kivánná ezt hozni, ha szokásban nem lett vólna, ő igen szereti hogy kiki ellenőrje legyen, ha az Itélő Mester, úgy olvassa e a mint kell s nem csuszik e bé valami idegen kifejezés. Az 1830-ki adó iránti felirás,* ezen bizodalmatlanságot méltán megigazolja.
Az országgyűlés 1830 dec. 13-iki feliratát l. ez országgyűlés Írásai közt. 458. s köv. l.
A Dictatura helyesnek ösmértetett, s az urbarium feletti tanácskozás folytattaték.
Martius 23-án s 24-én továbbá is az (annak idejében bővebben leirandó) Urbarialis legelőnek kérdése, különösen ezen legelő kiadásának kólcsa, vólt a kerületi tanácskozások tárgya, melly kérdés az országnak külömböző helyzeteihez képpest szerfelett külömböző tekintetbe is jővén, s azért egy kólcsnak az egész országra alkalmaztathatása csak nem lehetetlen lévén, igen természetes, hogy még a 27-ik s 28-ik mártiusi Circularis ülésekben sem rekeszteték bé a legelő kérdése feletti tanácskozás (consultatio) s a dolog fejleménye most is bizontalan.*
Olv. részletesebben 287. s köv. l.
Martius 25-én és 26-án a felirások stylisticai modositásainak egybenvetése, s az előkelő sérelmek magyar forditásának* megrostállása, elébb kerületi, azután (még mindég az Alnádor előülése alatt) országos ülésben is megtörténvén, azon felirások* ugyan csak Martius 26-án a főRendekhez általküldettek,* s itt is felolvastattak.
Iratok, I. k. 137. s köv. l. V. ö. Kölcsey, VII. k. 182., 184. l.
Iratok, I. k. 124–151. l.
Az alsótábla márc. 26-iki, 34. országos ülésének hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzökönyv, I. k. 326. l.
