c) 1833 május 6 Országos ülés. Tárgy: A királyi leiratra adandó válasz szövegének megvitatása. A sorozat kérdése.
c)
1833 május 6
Országos ülés.
Tárgy: A királyi leiratra adandó válasz szövegének megvitatása. A sorozat kérdése.
1833 május 6
Országos ülés.
Tárgy: A királyi leiratra adandó válasz szövegének megvitatása. A sorozat kérdése.
Május 4-én megállapitatván a múlt levelünkben közlött izenet,* az Majus 5-én* Országos ülésben felvétetett. – Az országgyülésének cholera miatti elhalasztását tárgyazó pont iránt szólván
V. ö. 350. s köv. l.
Helyesen: 6-án. Így van a Jegyzökönyv-ben, s Széchenyi naplójában is; 5-ike különben is vasárnap volt, ilyenkor csak elvétve tartottak rövid kerületi ülést.
MARCZIBÁNYI azt nem oly csekélységnek tartá, hogy azt itt oly simán elmellőzni lehetne. Itt látja ő az ország fő jusát, az adó meghatározásába való béfolyást veszedelmeztetve lenni. Már 1827-ben is hallottunk oly elveket kijelenteni, mintha az 1715: 8. articulus után, az adóra nézve már csak arra nézve lehetne béfolyása az országgyülésének, valjon fel kell e azt emelni, nem pedig arra, le lehet e szállitani, vagy meg kell e adni, mivel már örökre fel van ajánlva.* Alig van törvény, melly az 1807 és 1825 közötti időszak alatt sarkában meg nem rázatott vólna, de az adó kérdését kirekesztőleg Országgyülésére tartozónak lenni maga a felség is elösmérte. Már ha az adó a kiszabott időn túl szedetik, s a nuncium úgy marad, amint van, olly elv állitatik fel, hogy ha bár 30 évig nem tart is dietát a felség, az adót mégis szedheti. Nem tart a szónok attol, hogy szóváltásokra adatik alkalom, ha bár 10 felelet jön is a felségtől, ezen szempontnak az Ország igazait fel nem áldozza.
Innen idegen kéz írása.
ALNÁDOR: El nem halgathatom azon mondást, hogy minden törvény sarkábol kiforgattatott. Ezt jelen szerkezetünket tekintve mondani nem lehet, és épen az adó tárgyában költ azon elismerő rescriptum, mellyre a szónok Úr hivatkozik, mutatja hogy ezen tárgy is ő felsége által a törvényes útba visza vétetett. Egyébiránt is az adónak a Cholerával összefüggése nincs. (Sokan: Igazság! Maradjon.) Az izenet ezen, úgy következő pontjai is meghagyatván, a sorozatra nézve ily formán szólott az
Előlülő ALNÁDOR: A Királyi eléadásokban fel állapitott sorozat el nem fogadására, két ok vezérlette volt a RRket. 1. Hogy a Commercialis munkálatnak határozatlan időre lett elvettetését gondoltak felforogni, 2. hogy a Juridicum iránt tett sanctio aggodalmat támasztott. A Kir. rescriptum mind ezen két aggodalmat megszünteti, mert nem csak a Commercialénak 4-ik helyüt, de mind a 9 operatumnak is még a jelen Országgyülésen felvételét biztositja. Most tehát már a Juridicumnak 2-ik helyre elfogadását, magok az Urbarium elsőségére nézve felállitott elvek is ajánlják, mert az Urbarialis rendszabásoknak csak akkor lehet teljes sikere, és foganatja, ha az igazság ki szolgáltatásának rendbe szedése által, azoknak végrehajtó kezesség eszközöltetik. Hogy az nem csak az Urbariumra, de magára a Commerciumra nézve is igy legyen, a RR magok elösmérték, midőn ezzel a törvénykezésbeli rend szabásokat illetőleg nyomban öszeköttetni kivánták. Polgári társaság virágzását, az igazság kiszolgáltatásának helyes rende nélkül megfogni sem lehet. Őseink is igy gondolkoztanak, a minek is az 1723., 1729. Országgyülések nyilvános bizonyságai.* Tegyék le a RR talpkövét a polgári társaság virágzása biztositásának az által hogy a Juridicumot második helyre elfogadják.
Mindkét országgyűlés részletesen foglalkozott az igazságszolgáltatás kérdéseivel. Az előbbi újjászervezte a királyi táblát és négy kerületi táblát állított fel.
Ez lévén az Alnádor inditványa, a Juridicum és Commerciale közötti elsőségnek kérdése már több izbeli kerületi, és országos ülések részletes közléséből esméretes lévén tisztelt olvasóink előtt, a sokszor mondottaknak ismételésével unalmat szerezni nem akarunk. – A Commercialistáknak főbb okait leginkább kifejték
RUDICS: Ki azt tartá, hogy ha hazánknak egy érdemes irója* szerint (ki jelen volt az Ülésben) a bújosdi ajtók megszünnek, az exemtio, dobszó rögtön be hozatik, a nékül hogy a kereskedés előmozditásával a hitel biztositatnék, s a fel vállalt kötelezések teljesitésére mód nyittatnék, nem fog egyéb következni annál hogy Zsidók árasztják el országunkat.
Széchenyi István.
HERTELENDY vélekedése szerint azon akot hogy minden operatumok felvételével kecsektett a Kir. Rescriptum, meg is lehet forditani, mert ha mind a 9 felvétetik, miért ellenzi a Kormány a Commercialet, azt hogy nállunk igazság kiszolgáltatása nem léteznék, diplomatice enunciálva el nem halgathatja.
LAMOTTE tagadván hogy a sorozat megszabására nézve a Kormánynak feles jusa volna az Országgal, minthogy az initiativa nemzeti jus, gyönyörködik a nálunk létező személy, s vagyonbeli biztoságban, s ha a vagyon beli bátorságnak még némi hijánya van, ennek oka nem más, mint az hogy a harminczadok miatt csökken a jövedelem.
BORSICZKY kételkedik, hogy mind a 9 operatum felvétele felől adott igéretét a Kormány legjobb szándéka mellet is képes lesz e teljesiteni. De ha fel vetetik mind a 9, s igy együt is sanctionáltatik, együt válik törvényé, miért nem fogadja el a kormány azon sort, mellyet a Rendek felállitának. Más van a dologban, ezen rescriptum, mellyet kegyelmesnek vagyok kéntelen nevezni initiativánktol akar megfosztani. Én mínt a Carpat bérczei álhatatosan megállok a junctim és sorozat mellett.
B. PRÉNYI: A juridicum leginkább a Nemességet illeti, s ép ezért kell a nép javát eszközlő Commerciálét előbbre tenni. Constitutionalis Országban igaz törvénynek kel uralkodni, de nem ollyannak, mint egy pókháló, mellyet az erősbb légy elszakaszt, hanem olyannak melly kormányt s magánost egyiránt kötelez. 300 évek óta nyomorgat gyarmati rendszerével a Kormány, ideje hogy a három százados törvénytelen gyakorlásnak vég vettessék.
BÖTHY: Az Urbariumban nyujtott kedvezések mindég egy oldaluak maradnak, ha a Commercialisok hozájok nem jőnek. Igaz hogy az igazság talpköve az Országoknak (sokan felhozták: a Justitia Regnorum fundamentum symbolumot), de nem úgy ha csak kapukra iródik,* hanem úgy ha valóságban is létez: sérelmeink a törvény sértéseit foglalják magokban, hányszor terjesztettük fel? s mit nyertünk? a Commerciumról vóltak világos törvényeink, s mi lett kereskedésünkből?
Ferenc király jelmondatát a bécsi Burgnak Nobile tervei szerint 1824-ben épített külső kapuja viseli.
NOVÁK: Az 1790: 67. azt mondja, hogy ezen operatumok postulatumok és gravamenek,* ha akkor azok voltak, most is azok, s a kormány fogja ezeknek rendjét ki szabni? vagy egy parancsoló szavára elmellőzük azt, a mi leginkább fáj?
Az idézett törvénycikk szerint a rendszeres bizottságok elé mindazon királyi propositiók, postulatumok és gravamenek tartoznak, amelyek megtárgyalására az országgyűlésnek már nincs módja.
Az ALNÁDOR ezen, s ezekhez hasonló elő adásokra többnyire egyenként is felelt, hogy ezen ellenvetések azon épülnek, mintha fel nem vétetnék a Commerciale, pedig felvétele biztositatik, hogy ha bár van is igazság kiszolgáltatása, de új törvények hozatnak, s ezekre is kell a rendszabásoknak kiterjesztetni, – hogy tractatus utján vagyunk a Kormány közelitett kivánságunkhoz mi is közelitsünk s a t. – Az enunciatiók igen számosak valának. A Juridicumra, de többen ezen kijelentéssel hogy a Rescriptumban felállitott sort elfogadják voxoltak: Marmaros, Fejér, Ungh, Heves, Moson, Arva, Arad, Csongrad, Esztergom, Liptó, Verőcze, Zemplén, Posega, Horváth Ország, Bars, Nógrád, Komárom, Szerém, Somogy, Turócz, Krassó, Zólyom, Nyitra, Szepes, Honth, Sáros, Bereg Vármegyék, Jász Kun, Hajdu Kerületek, Turopolya, Kir. Városok. – A Commerciálét kivánták: Bács, Torontál, Gömör, Trenchén, Borsod, Temes, Ugocsa, Poson, Szathmár, Szala, Torna, Bihar, Békés, Tolna, Baranya, Veszprém, Szabolcs, Győr, Abauj. – Pest a Contribut[ionale-] Comissariaticumra, Soprony a Bandelialéra, vagy pub[lico-] politicumra. – Az Előlülő már délutáni 3 ora után úgy jelentette ki a végzést, hogy a többség a kir. Rescriptumban fel állitott sorozatot elfogadja. Ezen kijelentés ellen senki sem tett észrevételt, s a tanácskozás tovább folytattaték. A diurnumok kérdésében három felé ágazott a vélemény, egy rész egészen a nemesség által, a másik egy részben, a harmadik semmit sem kivánt fizetni, vagy a tárgyat a publico politicumra halasztani. A többség megtartotta az izenetben foglalt végzést, s igy egészen a nemesség fogja ezen dieta diurnumait viselni. – Az izenetnek egyéb pontjai változtatás nélkül meg hagyattak. Az előlülő nyomban kivánta itélő mesteri kézzel a sorozat iránti változtatást megtétetni, de a RR kivánságára, az Kerületi partractatiora utasitatott. Az ülés 4 óra után oszlott el.*
A május 6-i, 43. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, I. k. 371. s köv. l. – V. ö. Széchenyi, IV. k. 376. l., Kölcsey, VII. k. 219. l.
