Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. Rajzmükiállitási birálat és dijazás. Az épitészi szakosztály elvégezvén a rajzműkiállitás birálatát, beadá véleményét és itéletét a választmánynak k. m. oct. hónap 29-kén tartott ülésére. Véleménye a rajzműkiállitások körül megállapitandó utasitást, – itélete az ez idén kiállitott rajznövendékek kitüntetését tárgyazta. A választmány mind a két tárgyban határozván iránta, megállapodásai következők.
I. Rajzmübirálati utasitás
Az iparegyesület rajztanodája kiállitásaihoz.
1. §. A rajzolatok birálatának igényei a szerint különbözők, mint a rajzok vagy az épitészi, vagy a 1428szabadkéz, vagy végre a kézműi rajzolás osztályához tartoznak.
2. §. A kiállitó rajztanodai növendékek előmenetelének kitüntetése három fokozat szerint osztályoztatik; a választmány föntartván, hogy a mint az egyesület rajztanodája a szükséges tanszerek és segédeszközök gazdagabb gyüjteményével, – a tanhely alkalmasabb kényelmeiben, – saját növendékeinek képzettebb előmenetelében, időnkint inkább és inkább gyarapodandik, a szerint a kitüntetések fokozatait is szaporitandja, emelendi.
A jelesség fokozatai, mint azok ez idő szerint megállapitvák, következők: jeles, dicséretes és emlitendő. A két elsőbb fok oklevélben fejeztetik ki, – az utóbbi a dijazási ünnepély alkalmával szóbeli méltánylással fog nyilvánitatni.
3. §. Az épitészi rajzolásnál következő igényei lesznek a különböző fokozatoknak:
a) A „jeles” fokozatra csak azon kiállitó érdemesitethetik, ki eredeti mértani rajzokat állitott ki, tollal és ecsettel készitetteket, s e rajzolási nemben tökélyes jártasságot tanusitott. További feltétel: hogy a szabadkézi rajzolásban is birjon tökélyes képességgel, s ezt hibátlan másolatok előmutatásával bizonyitsa.
b) A „dicséretesség” fokozatát elnyerendőnek, a mértani, tollal és ecsettel készült tiszta másolatokat kell előmutatnia; – a szabadkézi rajzolásban pedig, jó másolatokkal, gyakorlottságot szükség tanusitnia.
c) „Emlitetni” foghat, ki toll- vagy ecsetrajzban, helyes másolatokkal reményt nyujt, hogy a rajzolásban tökélyesedni fog.
d) A műbirák egyébiránt az épitészeti rajzolóknál tudomást igyekvendenek szerzeni arról is, valjon a kiállitók, birnak e az épitészet elméletéből is annyi ismereteket, miszerint az épitészet körében fönálló iskolák nevezeteit, bélyegeit, jellemét ismerik, – az épités körül szükséges hánylásokat (calculatiókat) megtenni képesek, s átalábán az épitészi rajzalakzatok rendeltetését, czélszerüségét stb. megitélni tudják? Azokat kikről e részben meggyőződendenek, hogy az épitészi rajzolást az épitészeti tudomány nagyobb kisebb világánál képesek gyakorolni, a kitüntetésbben ebbeli ismereteikhez képest, magosabban fokozandják.
4. §. A szabadkézi rajzolók közül:
a) „Jeles”nek csak az itéltethetik, ki hibátlan, tökélyes másolatokat állitott ki több krétával és ecsettel.
b) „Dicsérhető” leszen, ki tisztán rajzolt egy krétával vagy ecsettel.
c) „Emlitést” érdemlend, ki tökélyesen másolt rajzónnal. –
5. §. A kézmüvi rajzokat illetendi
a) A „jeles” fokozat, ha a tárgyakat, minták után, mér-rajzban, tollal és ecsettel, hibátlanul, tökélyesen tudák levenni.
b) A „dicséretesség”, ha tiszta rajzolásuk volt kiállit va tollal és ecsettel kivitt másolatokban.
c) Az „emlités”, ha hű másolatokat állitanak ki tollal vagy ecsettel.
1429II. Rajzműkiállitási dijazás 1847-ben.
Az épitészi szakosztálynak, szigoru birálat következtében megállapitatott itéletei, minden változtatás nélkül fogadtatván el a választmány által, azok igy következnek.
A) Az épitészi rajzolás köréből.
„Jeles” rajzolónak, Reiber János lön kinyilatkoztatva. – Egyesületünk rajztanodájába a mult évnek september hónapjában lépett be. Már mint haladott rajzoló vétetett föl. Előismereteit Bécsnek és Münchennek rajziskoláiban szerzette. Tanodánkban eredeti épület-rajzok készitésével, illetőleg tervezésével foglalkodott. S e részben, 10 hónapi szorgalmas és folytonos igyekvés után, valóban jeles képességeket szerze magának. Tanusiták ezt kiállitott tervezetei, jelesül egy az iparegyesület épületéhez, és egy más keleti épitészi modorban kivitt templomhoz készitett tervezetei. –
b) A „dicséretesség” fokozatára emeltetni érdemeseknek itéltettek.
1. Hanky Mihály asztalos-növendék. Tanodánkba a mult évi november 10-kén iratott be. Azóta naponkint és szorgalommal dolgozott. Az ó-német stylt választotta. S ebben dicséretesen haladott elő.
2. Kiss Antal kőmives. Belépett folyó é. január 21-kén. Telente naponkint, – nyáron át csak ünnepeken látogatta az iskolát. Kiállitmányai között a pesti német szinház előterve, – s a frankfurti kereskedő ház tervrajza valának dicséretre érdemesek.
3 Stann Jakab kőmüves. Tanodánkba mult évi nov. 16-kán iratta be magát. Kitünő szorgalommal tanult. Többnemü rajzai között különösebben egy keleti modorban készitett templomrajz tünt ki, s érdemlett rajzolójának dicséretet. –
c) „Emlitendők”.
1. Bartek István, kömüves.
2. Guth István, gazda; mezőgazdasági tervrajzokat készitett.
3. Kovács István, kömüves. Boltozat-szerkesztési rajzot adott.
4. Mamrák András, asztalos, szabadon álló lépcsőzet, s könyvtári rajzokat készitett.
5. Soós Miklós, kőmüves, csendillát s kerti lépcsőzetet rajzolt.
6. Thán József, szobrász; tollrajzban különféle oszlopokat irt.
B) Szabadkézi rajzolók között:
a) „Jeles” volt Gruber József. – Taval febr. 8-kán, mint kezdő lépett az egyesület tanodájába. Már taval olly előmenetelt tőn, miszerint akkor az első pénzbeli jutalmat ő nyeré. Ez idén kiállitott rajzai is minden méltányos igényt kielégitének. Jelességéről a szakosztály szivesen teszen tanuságot.
b) „Dicséretet” aratott.
1. Egey István, lakatos. Taval óta derék előmenetelt tanusitok. Kréta-rajzai igen dicséretesek voltak.
14302. Irrang András, asztalos. Csak a f. évi mart. 10-kén jött iskolánkba. De nagy szorgalma már is dicséretre érdemesitette.
c) „Emlitendők”:
1. Bachó Ignácz, asztalos; ecset-rajzaival.
2. Balogh Benő, ónrajzával.
3. Nogel István, kertész; különféle kert-rajzaival. –
C) Kézmüvi rajzolók között:
Csak „emlitendő” van, s ez Árvay József, asztalos, különféle rajzaival.
E szerint „jeles” fokozatu oklevelet nyert két kiállitó, „dicséretes” fokozati oklevelet kapott, öt; – „emlitendőnek” itéltetett: 10, – öszvesen tehát kitüntetve lőn 17 egyén, az 57 kiállitó közül.
A dijak kiosztása, mihelyt az oklevelek megkészülnek, azonnal meg fog történni.
* * *
A iparegyesületnél fölvétetett még az october 29-ki ülésben egy „kontár müvész” aláirással költ levél az igazgatósághoz, mellyben egy uj találmányu gépnek megvizsgálására határnapot kér a levéliró kitüzetni. Ezennel értesitetik, hogy akármikor jelenkezendik az erőszeti szakosztály egybekéretése iránt, azonnal megtehetők az intézkedések. – November 2-kán 1847.
Csanády, jegyző.
Takarék-pénztár. Pestmegye pártfogása alatt álló hazai 1-ső takarékpénztár 1847-dik évi sept. hónapban történt pénzforgalma:
Ugy mint mult hó végével maradt készpénz 100,381 ft 14 kr. 5%–4% betételek és kölcsönöktől befizetett kamatok 153,739 ft 36 kr., visszafizetett tőkék 54,676ft – kr., összesen 304,796 ft 50 kr.; kikölcsönöztetett 78,986 ft – kr., kifizetett 5%–4% betételek s ezektől járó kamatok 147,541 ft 9 kr., 226,527 ft 9 kr., marad készpénz 78,269 ft 41 kr. ezüst pénzben.
October hónapban.
Mult hó végével maradt készpénz 78,269 forint 41 kr. 5%–4% betételek és kölcsönöktől befizetett kamatok 141,638 ft 10 kr., visszafizetett tőkék 49,404 ft. – kr., összesen 269,311 ft 51 kr.; kikölcsönöztetett 62,728 ft – kr., kifizetett 5%–4% betételek s ezektől járó kamatok 189,826 ft 1 kr., 252,554 ft 1 kr., marad készpénz 16,757 ft 50 kr. ezüst pénzben.
