Bácsból. Omorovicza dec. 5.
Bácsból. Omorovicza dec. 5.
A gyalázatos camarillának undok kigyója nálunk törzsökös magyar helységben is felütötte fejét. A vidékeken leginkább selypességéről ismeretes János József nevű babkáros népünket azzal hitegeté: hogy a nagy urak az ujonczokat azért szedik, miszerint az által a magyarok erejét mindinkább elgyengítvén, a győzelem részükre biztosíthassék; hogy miként merik a magyarok a ráczokat megtámadni, midőn ők a király emberei; hogy Jellachich ezelőtt már 15 évvel megadta a szabadságot a szerbeknek; hogy a király a magyaroknak is megadá ezelőtt 15 évvel a szabadságot, de a nagy urak a decretumot maguknál tartották. És több ezekhez hasonló lázításokkal iparkodott a tiszta magyar népet az anarchia előidézésére felbujtogatni. Az említett lázító már kiutazott csendes falvainkból, de elfogatására a kellő lépések már megtétetvék. Figyelmeztetünk mindenkit az illyen jó madarakra.
Szép Ferencz szabadkai polgártársunk egy „Honunk állapota” czimű fél-fél ivnyi röpíveket bocsájt ki időnként. Ellene nem lehet szólásunk. Benne veszélyes állapotunkat magyarázza, és tudatja a harcztéri hireket. Szép Ferencz, ha már fellépett e térre, tegye azt: indítson meg Szabadkáról egy időszaki lapot, olly nagy közönségű város, mint Szabadka, illő, hogy birjon egy lappal.
Derék kormánybiztosunk Beöthi Ödön úr egy lelkes felhivást intézett Bácsmegye népeihez, mellyben őket paripák ajándékozására szólítja fel a katonaság számára. – Nyári Mihály.
