191. Országos ülés a’ főRRnél, auguszt, 5-kén d. e. 10 órakor.
191. Országos ülés a’ főRRnél, auguszt, 5-kén d. e. 10 órakor.
Tárgy: Megyei kihágások.
Felolvastatván RR. törvényjavaslatának az elnökségről szóló 17 előbb §§-ai: az egész ülés azon kérdés’ vitatásából állott: lehet e a’ felolvasott §§.-okat a’ tegnapelőtti határozat’ következében pontonként tárgyalás alá venni?
Azok, kik a’ fölvételt ellenzék, az emlitett határozatból meriték okaikat, mondván: hogy az minden olly intézkedést, melly a’ megyék’ rendezésével kapcsolatban áll, rendszeres tárgyalásra utasitott, ’s a’ megyei kihágásokat csak repressiv törvénynyel kivánta gátolni. A’ felolvasott §§-ok pedig, – mint mondák – a’ mellett hogy visszatorló rendelkezéseknek nem tekinthetők, – mivel a’ kihágások’ megelőzésére vannak intézve – még a’ megyék’ rendezésébe is mélyen bevágnak, megváltoztatván a’ viszonyt, mi eddig a’ megye és főispán között létezett; mert a’ főispánt, ki eddig független volt a’ megyétől, ennek jövőre alárendelnék. Mi azon §§-okban a’ megyei rendezéshez tartozó praeventiv intézkedéseken kivül még foglaltatik, például: a’ tisztujitásnak 3 évenkénti megtartása, arról régi törvényeink, – jelesen az 1723: 56. – elég világosan rendelkeznek: igy a’ felolvasott egész fejezet részint, mint a’ már meghozott határozattal ellenkező, részint, már felesleges, teljesen kihagyandó.
Ez okoskodás’ több rendbeli változatait a’ jobboldalról leginkább két gróf czáfolgatá.
Az egyik a’ szóban forgó határozat’ keletkezésére megjegyzé, hogy a’ tegnapelőtti tanácskozás két inditvány körül forgott, mellyek közül az egyik egészen uj organisatiót, másik ennek a’ megyei rendezéshez utasitását javaslá. Igaz – mond a’ gróf – repressiv törvények is forogtak szóban, de azért nyilván kijelentetett, hogy a’ RR. javaslata pontonkénti tárgyalás alá fog vétetni. És miféle határozat volna az, melly általános szabályt állitana fel az egyes §§. elvetésére, vagy megtartására? Ha e határozat ugy értetnék, mikép’ a’ baloldal kivánja értetni, megforditott rendet hozna a’ tanácskozásba, miszerint a’ törvényjavaslatok felolvastatásuk előtt tárgyaltatnának, ’s végzés után vétetnének tárgyalás alá.
E’ §§-ok közt vannak ollyanok is, mik sem a’ megyék sem praeventiv rendszabályok közé nem tartoznak; illyen a’ tisztujitás’ 3 évenkénti pontos megtartása, mi régibb törvényeinkben minden sanctio nélkül áll. De mivel a’ kihágások’ egyik főforrása a’ tisztujitási törvényes határidő’ mellőzésében rejlik; annak megtartásáról, ha a’ főRR. czélt akarnak érni, mulhatatlanul intézkedniök kell; ’s lehet e azon intézkedést, mit a’ RR. ez iránt javallanak, praeventiv rendszabálynak venni, midőn az, csak egy már megtörtént baj’ orvoslására terjeszkedik ki. Vagy lehet e állitani, hogy az, mi nem egyéb régi törvények’ biztositékánál, a’ megyei rendezéshez tartozik? Ha e’ kettő lehetséges, akkor nincs lehetetlenség.
Elismeré a’ gróf, hogy a’ főRR.’ többsége határozhat tetszése szerint mindent; de vannak – ugymond – a’ minoritásnak is jogai, miket a’ többségnek tiszteletben kell tartani, miket mihelyt megszünik a’ többség, tisztelni, azonnal zsarnokká válik, ’s ezek között legfőbb az, hogy véleményének kijelentésétől senki elzárva ne legyen, mert e’ nélkül a’ tárgyak’ kellő megvitatása lehetetlen. Ennélfogva követelem én a’ felolvasott §§-oknak pontonkénti tárgyalás alá vételét, hogy reájok egyenként nyilatkozhassam.
A’ másik gróf a’ törvények’ határozatlanságában keresvén a’ kicsapongások’ főforrását; határozott törvényt kivánt, nemcsak a’ megyei rendekre, de a’ főispánokra nézve is, hogy a’ főisánok’ önkénye többé kicsapongásokra alkalmat ne adjon. Csak igy lehet a’ nemzet’ ’s ő felsége kivánatának a’ megyei kihágások’ korlátozása iránt kellőleg megfelelni; mert ha az elnökségről intézkedés mellőztetik: akkor a’ törvényhozás’ minden gondoskodása hasztalan leend. Repressiv törvény a’ kicsapongásokat megszüntetni még akkor sem fogja, ha a’ végrehajtás független biróra bizatik, mert a’ kihágások’ főoka a’ főispánokról szóló törvények’ határozatlanságában, ’s azoknak e’ miatti önkénykedésökben rejlik; mig az törvény által meg nem előztetik, addig a’ törvényhozás’ minden intézkedése félszeg, ’s méltóságával össze nem férő leend.
De kötelessége is – mond szóló – e’ táblának mind azt, mi a’ RR-től ide átküldetik, részletes tárgyalás alá venni, mi a’ fenforgó törvényjavaslatra annál inkább megkivántatik, mert önkényt alkotmányos országban valamint alulról, ugy felülről sem türheti; ’s mert a’ megye’ kormányzója, midőn valakit polgári jogaitól megfoszt, épen olly bűnt követ el, mintha azt életétől fosztaná meg. Ha ezt a’ főRR. többsége gátolni nem kivánja: eljárása ellen polgári kötelessége a’ jobboldalnak, habár kevesebbségben van is, felszólalni; hadd lássa a’ nemzet, hogy volt legalább 10 egyén, ki e’ tábla nagy többségének eljárását ellenzé.
Ezen nyilatkozat erősebb kifejezéseket is foglalván magában, az elnöklő országbiró’ rendre intését voná magára, mit azon gróf, kinek nyilatkozatát elől közlők, nem látván helyén, visszautasitott, mivel – mint mondá – a’ jobboldalnak a’ szólás’ szabadságaért erősebb nyilatkozatokat is kelle türnie a’ szemben ülő mlgos uraktól. Az ekkép’ visszautasitott rendreigazitás számos szóváltást idézett elő, mik a’ tárgytól eltérve egyes személyek körül forogtak.
E közben egy főispán a’ rendreigazitott grófot felszólitá: ne becstelenitse a’ főispáni kart, mi sokkal magosabban áll,, hogy sem egyesek elhomályosithatnák, de miben születésénél fogva (mint örökös főispán) egykor a’ gróf is helyet foglalhat; különben is királyi hivatalnoktól az illy megtámadások épen nem várhatók; felhozá a’ gróf által egykor felemlegetett praesidialisokat is, mikről állitá, hogy ha léteznek is, törvénytelenséget magokban nem foglalnak.
E’ felhivásra az érdeklett gróf felelé, hogy a’ főispáni kart elhomályositani nem akará. A’ felhányt királyi hivatalra pedig megjegyzé, hogy csekélysége miatt szót sem érdemel, ’s eddig is csak azért viselte, hogy lássa a’ nemzet, mikép’, ki saját meggyőződését követi, annak az illy hivatalokban előmenetele nincs, ’s róla ezennel le is mond; az örökös főispánság’ eltörlésére pedig minden várandósága mellett is örömest nyújt segédkezet ’stb.
A’ többségt a’ felolvasott §§-okat egyenkénti tárgyalás nélkül kihagyta a’ örvényjavaslatból.
