192. Országos ülés a’ főRR-nél aug. 6-án d. e. 10 órakor.
192. Országos ülés a’ főRR-nél aug. 6-án d. e. 10 órakor.
A’ rendezési bizottmány beadván jelentését a’ Szepesi 16 város iránt: felolvasás után, kinyomatni rendeltetett.
A’ kir. városok’ rendezését tárgyazó 4-ik főrendi válasz’ köziratra rendeltetett.
A’ börtönügyben áthozott 3-ik alsóházi izenet kihirdettetett. – Különben tárgy: a’ megyei kihágások.
A’ törvényjavaslatnak a’ választás és választókról szóló II-ik fejezete, egyfolytában felolvastatván, inditványoztatott: hogy a’ felolvasott fejezet’ elsőbb §§-ai (18–38), mint a’ megyék’ rendezéséhez tartozó előző intézkedések, mellőztessenek, ’s a’ részletes tárgyalás csak a’ 39. §.nál kezdessék.
Ez inditvány’ ellenében a’ jobboldaliak sürgeték, hogy a’ felolvasott §§-ok minden kivétel nélkül egyenként tárgyaltassanak, mert csak ugy röviden, nem lehet olly sok §§-ra reáfogni, hogy azok a’ mult szombati határozattal ellenkeznek; de különben is a’ mellőztetni kivánt §§-okban vannak olly intézkedések – például a’ titkos szavazás – miről eddig a’ megye rendelkezett, ’s mik ennélfogva a’ megyék’ rendezéséhez tartoznak.
A’ többség a’ 18–38 §§-kat csakugyan mellőzte, ’s a’ választás’ rendére nézve maradt, a’ régi szokás mellett hasztalan jegyeztetvén meg, hogy ki e’ részben a’ szokást változtatni nem akarja, az nem akarja a’ kihágások’ korlátozását, az a’ rendetlenségnek barátja.
A’ 39-ik §. a’ következőkkel együtt részletes tárgyalás alá vétetvén: a’ büntető-törvénykönyvre utaló 39-ik §. ’s a’ vesztegetés’ büntetéséről rendelkező 40. §. elfogadtatott; ez utóbbi annak világos kijelentése mellett, hogy ha a’ főispán’ vesztegetésbe avatkoznék, az itt megszabott büntetések reá épen ugy alkalmaztassanak, mint bármelly más vesztegetőre.
A’ 40. §. intézkedését már a’ jobboldali grófok találták előzőnek, mennyiben a’ kihágások’ rendes előzményét a’ vesztegetést tárgyazza, ’s kérék annak kihagyatását, de minden foganat nélkül.
A’ 41. §-nál –melly perbefogó biróul az örszéket jelölte ki – egy főispáni helyettes kivánta, hogy itt is a’ büntető-törvénykönyvben felállitandó biróság alkalmaztassék, ha pedig az életbe nem léphetne, a’ megyei büntetőbiróság’ eljárása továbbra is hagyassék fen. – Elfogadtatott.
A’ tisztujitási kihágások’ egyes eseteit elsoroló 42. §. szintén elfogadtatott a’ csendtisztek ’s örszéki tagok emlitésének kihagyásával, ’s azon hozzátétellel, miszerint a’ hágónak fog tekintetni az is, ki azon egy hivatalra többször szavaz, ’s ki az elnöki kijelölést bármikép’ akadályozza.
557Volt, ki e’ §-ban az asztalra ugrálásokról ’s irott nevek’ felmutatásáról is akart rendelkezni; de ezek mellőztettek, mint apró részletességek, miket végtelenségök miatt kimeriteni nem lehet.
A’ csendtisztekről intézkedő 43–44. § kimaradt. – Itt egy főispán javaslá, hogy mivel a’ RR. által inditványozott csendtisztek’ választása a’ zavart csak kettőztetni fogná: a’ főispán bizassék meg, hogy minden tisztujitásra helyettesitsen egy érdektelen szolgabirót, esküttet, jegyzőt és tisztiügyészt, kik a’ közcsendre vigyázzanak fel, és érdektelen táblabirákat, kit a’ kihágásokat itéljék. E’ javaslat, mint a’ megyék’ rendezésével kapcsolatban álló, nem pártoltatott, a’ biróságot illető részről különben is levén már intézkedés.
A’ lázadás’ esetét meghatározó 45. §. ekkép’ fogadtatott el: „Ha a’ közbenjött rendbontás’ fékezésére a’ megyei rendes közerő nem elegendő, ’s a’ gyülés’ eloszlatása után a’ népség csendesen el nem oszlanék, sőt tettleges rendbontásra vagy épen büntettre vetemednék, ’s a’ zavarok a’ tisztujitási szék’ helyén szakadatlan folytattatnának: a’ büntető-törvénykönyv’ XLVI. fejezetében érdeklett lázadás’ esete jövén elő, az ott rendelt eljárásnak ’s büntetésnek leend helye.”
A’ lázadást illető többi §§-ok (46–49) kihagyattak.
A’ főisápánok’ kihágásairól szóló III-ik fejezet egészen kihagyatott, hasztalan szegültek ellen a’ jobb oldalon ülők, előhordván, hogy ennek nagy része sem előző intézkedésnek, sem a’ rendezéshez tartozónak nem tekinthető; mert itt jogok’ tágitása vagy korlátozása nem forog fen, ha csak az nem tétetik fel, hogy a’ törvényszegésekre ’s kihágásokra a’ főispánok eddig jogositva valának; ’s ha a’ főRR. a’ főispánt felhatalmazák arra, hogy zavar’ idején a’ gyülést eloszlathassa, ezen jogot szükség ellensúlyoztatni olly rendelkezéssel, melly a’ főispánt a’ szükségtelen eloszlatástól visszatartóztassa.
A’ választandók ’s választottakról szóló IV. fejezet hasonlóan kihagyatott.
A’ követválasztásról szóló II-ik szakaszban egyedül az 54. § hagyatott meg, melly a’ tisztujitási kihágások iránt megállapitott rendelkezéseket a’ követválasztásra is kiterjeszti. Ezen §. végéről is kihagyatott a’ követvisszahivást illető pont.
A’ III-ik szakaszból, melly a’ gyülésekről szól, csak az 59., 60. ’s 66. §§. hagyattak meg, mik közül a’ két első a’ kihágási rendelkezéseket, az utólsó pedig a’ lázadási törvényt alkalmazza a’ köztanácskozásokra.
