193. Országos ülés a’ főRR-nél, aug. 8-án déli 12 órakor.
193. Országos ülés a’ főRR-nél, aug. 8-án déli 12 órakor.
A’ város-reform iránti 4-dik főrendi válasz’ hitelesitése után, tárgyalás alá került a’ szabad községek’ rendezése.
E’ tárgyat egy felföldi megye’ főispáni helyettese mellőzni kivánta; mivel – ugymond – a’ felolvasott törvényjavaslat az alkotmány’ alapját megváltoztatja, ollyanoknak adatván általa választási, köztanácskozási és törvényhozási befolyás, kik eddig azzal nem birtak; holott a’ megyei rendetlenségek’ zavarába most uj elemet vinni be, sem a’ közigazgatásra sem magokra a’ beveendőkre nézve nem tanácsos, nehogy a’ megyei nemesség’ erkölcstelen kicsapongási hajlama másokra is elragadjon. Szóló a’ földesuri hatóság’ eltörlésének sem látta illy mellékesen helyét, ’s ha azt a’ törv.hozás az urbér’ rendszeres tárgyalásakor meghagyta, továbbra is fentartani kivánta.
Egy jobboldali ifju báró hasonlóul kivánta e’ tárgyat visszautasitani a’ RRhez, nem azért, mintha a’ törvényjavaslat’ elveit nem osztaná, hanem mivel ez elvek’ alkalmazását kimeritőnek nem találta. Elismeré ugyan, hogy a’ rendezés illy alakban a’ szabad községekre mi jót sem hárit, hogy az itt inditványozott képviselet semmi elven nem alapul, és jogillusiónál ’s a’ megyei zavarok’ nevelésénél egyebet nem szülne; de mivel a’ czélszerü rendezéstől csak üdvös foganatot vár: kivánta hogy e’ tárgyban szólitassanak fel egy kimeritő törvényjavaslat’ előterjesztésére, ’s a’ képviseleti rendszernek az igazság’ kivánatához mért alkalmazására.
A’ következő gróf a’ főispáni helyettes’ nézeteit osztván, nem tudá az igazsággal megegyeztetni, hogy a’ RR. a’ polgári jogokat a’ megváltástól föltételezik. Igaz – mond ő – hogy a’ megváltott községek’ állása ekkép’ kedvezőbbé tétetvén a’ többieknél, ez által ösztön fog ébresztetni a’ megváltásra, de a’ körülmény épen ugy ébreszthet ösztönt a’ földesurban arra, hogy a’ megváltás’ hevét önhasznára forditsa, ’s ez által az örökváltságot némileg akadályozza. Illy intézkedés csak a’ kötelezett megváltást vonná maga után, mi számos községekben elégületlenségre nyujtana alkalmat, vágyakat ébresztvén, miket a’ törvényhozás kielégiteni nem képes.
Ez előadásra a’ fentebbi ifju báró felelé, hogy midőn a’ RR. örökváltságtól föltételezik a’ politicai jogokat, épen azon elvből indulnak ki, mire e’ tábla a’ városok’ rendezésénél polgár-képességi javaslatát állitá, ’s min alapul a’ polgár-qualificatio általában véve mindenütt; hogy t. i. polgári jogokban csak azon részesittessenek, kik alkalmasok ezen jogok’ gyakorlására. Erre mindenek felett függetlenség kivántatik, mivel a’ földesuri hatalomtól függő községek nem birnak. Mihelyt azon függés, melly a’ földesur és jobbágy-község közt van, megszünik: ez utóbbi politicai jogok’ gyakorlására azonnal alkalmas leend, épen ugy, mint a’ városok’ rendezésénél az, ki a’ meghatározott pénzértékre szerteend. Ha a’ városoknál néhány forint’ hiánya elegendő akadály polgári jogok’ megtagadására: mennyivel inkább elég itt azon függés, melly a’ földesur és jobbágyközség közt létezik. Itt a’ RR. épen azt mondják a’ községeknek, mit a’ városok rendezésénél az egyeseknek, „dolgozzatok, hogy függetlenek legyetek, hogy polgári jogokat gyakorolhassatok.” Lehet, hogy ez egyrészről elégületlenséget fog szülni; de másrészről olly vágyakat ébreszt, mik forrásai minden nemesnek.
A’ többség Z–megye’ főispáni helyettesét pártolá, ’s nem akarván mellesleg és rögtön illy nagy fontosságu tárgyat eldönteni, azt a’ megyei rendezéshez utasitá.
Egy jobboldali gróf, mivel – ugymond – már ujságlap is akadt, melly magát a’ nagy szavak’ devalválására szentelé: kérdést tön: mit tesz e’ két szó: „mellesleg” és „rögtön,” hiszen ha a’ tárgyhoz minden, a’ kinek joga van, hozzászól, a’ határozat rögtönzöttnek nem mondható; és ha a’ mellékes tárgyalás’ kerülése végett a’ főRR. az elveket egyenként életbe átültetni nem akarják: ugy a’ világtapasztalás ellenére, codificátióban keresnek üdvöt, minek ohajtott sikere még soha sem volt. Különben is a’ fenforgó tárgy olly rendszeres tárgyaláshoz utasittatik, mi nem régiben végkép’ elvettetett.
Felelet csak az volt, hogyha a’ RR. javaslata most elfogadtatik: ez rögtönzés leend, és hogy a’ szabad községeket a’ megyék előtt rendezni nem lehet.
Közelebbi ülésben a’ börtönrendszer jő tárgyalás alá.
