194. Országos ülés a’ főRR-nél, aug. 9. d. e. 10 órakor.
194. Országos ülés a’ főRR-nél, aug. 9. d. e. 10 órakor.
Tárgy: a’ börtönrendszer, minek felvétele előtt a’ megyei kihágások iránt kelt főrendi válasz köziratra rendeltetett.
A’ börtönügyben felolvastatván a’ RR. harmadik izenetének négy kerületi börtön’ felállitását tárgyazó pontjai: egy baloldali gróf a’ felolvasott javallatot azért is elfogadhatónak nyilvánitá; mert – ugymond – a’ főRR. a’ mintabörtön’ elvétől, más második izenetökben elállottak, midőn megegyeztek abban, hogy az egyes törvényhatóságok újonnan’ épitendő börtöneiket a’ magányrendszer szerint épithessék; de különben is a’ RR. ezen javallatukat a’ magányrendszer körüli tapasztalás’ biztosabb megszerezhetésére alapitván, ez által a’ főRR. előbbi ajánlatát elvileg elfogadák. Ezeknélfogva szóló is elfogadhatónak találván a’ 4. kerületi börtön’ felállitását, csak azt kivánta, hogy egyik, Léva helyett mindenesetre Budán a’ börtönügy’ középponti biztossága’ helyén állittassék fel, hol mind a’ biztosság’ felügyelése, mind a’ szerzett tapasztalatok’ közzététele legczélszerűbben történhetik. A’ budai után épitendők az aradi, miskolczi és pécsi börtönök. – Szóló gróf különbséget tesz ugyan a’ magányrendszerü tömlöczök’ felállitása, és a’ rendszer’ alkalmazása között; ’s abból, hogy a’ főRR. az egyes törvényhatóságoktól nem kivánják megtagadni a’ magányrendszerü börtönök’ épitésének jogát, nem következtetheti azt, hogy a’ törvényhatóságok’ újonnan épitendő börtöneiben a’ magányrendszer alkalmaztassék is: de azért ezt sem ellenzé a’ középponti biztosságnak (vagy is a’ helytartótanács’ börtönügyek’ kezelésével megbizandó ágának) jóváhagyása mellett ott, hol a’ szükséges épület, költség ’s az egyének nem hiányzanak. Arra nézve is helyeslé a’ RR. javaslatát, hogy, hol a’ börtönöknek az átmeneti rendszerhez alkalmazása tetemesebb költséget kiván, ott inkább magányrendszerü börtön épittessék; de ennek elhatározását nem az egyes törvényhatóságokra, hanem a’ középponti biztosságra kivánta bizni.
Ezen előadás mellett Horvátország’ követe csak azért kérte, hogy a’ társországokba is épittessék egy kerületi börtön, még pedig a’ helytartótanács’ 1830-ki javaslata szerint, Pozsegán, igy kivánván ezt – mint mondá – a’ társországok’ méltósága, ’s azon különbség, melly Magyarország’ ’s a’ társországok’ népessége közt szokás, nyelv és erkölcs’ tekintetében létezik.
A’ jobboldal’ ifju bárója is, ki a’ hallgatórendszert, mind az irodalom’, mind a’ törvényhozás’ mezején egyiránt pártolá, megnyugvék a’ baloldali gróf’ nyilatkozatán, megjegyezvén, hogy a’ RR-nek a’ magányrendszer mellett itt felhozott okaikat terjedelmesen lehetne czáfolni, ’s bebizonyitani, hogy a’ világ’ egy törvényhozásának sem jutott ez ügyben olly szerencsés helyzet, mint a’ magyartörvényhozásnak, melly olly erős meggyőződéssel ragaszkodik a’ magányrendszerhez; de a’ czáfolatoknak helyét már nem látvá, e’ bizonyitást az időre bizá, mellytől várja, hogy Magyarországot a’ jövő törvényhozásig meggyőzendi arról, miszerint a’ magányrendszerben múlhatatlan szükséges olly módositásokat tenni, mik azt a’ hallgató’ rendszerhez igen közelállitják. Az ifjú báró nemcsak a’ buda-pesti kerületi börtönre, de a’ törvényhatóságokra nézve is pártolá az előtte szóló grófot, mivel, ha a’ középponti biztosság felállittatik, ’s a’ börtönügy’ minden felelősége reá ruháztatik, szükség, hogy engedelme nélkül az egyes törvényhatóságok se tehessenek semmit. – Végre a’ horvátországi követ’ kivánatára megjegyzé, hogy a’ kapcsolatos részek’ méltóságát a’ pozsegai, nem is Horvátországban eső kerületi börtön nevelni egyáltalában nem fogná, ’s ha e’ méltóságát büntető tekintetben valami emelheti, az nem más, mint hogy Horvátországban kevés a’ bűntett, azon okból sem kivánhatni az 5-ik kerületi börtön felállitását, hogy a’ horvát népfaj a’ magyarországiaktól különbözik, mert a’ horvát népfajból több ezer egyén lakik szerteszét a’ magyarországi megyékben is.
A’ horvátországi kivánat mellőztetvén, többséget az inditványozó baloldali gróf’ véleménye nyert.
Az átmeneti rendszerre nézve a’ főRR. örömmel fogadták az alsóház’ közelitését, mellynek ebbeli javaslatát; ha az izenet’ folytában izenet’ folytában, rákerülend a’ sor, részletesen fogják tárgyalni.
Hasonlóúl fogadtatott a’ büntetések’ arányositása iránt közelités is, miszerint a’ RR. megegyeznek abban, hogy az első részben a’ magányrendszer’ alapján megszabott fogsági büntetéseknek új aránymértéke határoztassék meg, hogy e’ szerint azon büntetések a’ nem magányrendszerü fogházakban is alkalmaztathassanak. Mivel pedig erre nézve szükségesnek tartják a’ büntető-törvénykönyvnek a’ büntetésekről szóló 1-ső része iránti egyesülést: határoztatott, hogy az 1-ső része iránti egyesülést: határoztatott, hogy az 1-ső résznek a’ bűntetések’ egyes nemeit megállapitá fejezete minélelőbb tárgyalás alá vétessék; ’s az eredmény a’ RR-kel közöltessék, kik a’ büntetésnemek’ megállapitása után a’ szükséges arányositásra nézve javaslataikat elkészithetik. Egyszersmind felfognak a’ RR. szólittatni arra is, hogy a’ birói eljárást tárgyazó II-dik rész iránt terjesszék elő javallatukat, mivel sem a’ börtönrendszernek, sem a’ büntetések’ elrendezésének nem lesz sikere mindaddig, mig a’ büntető biróság’ eljárásban rend nem lesz.
Ezen határozat a’ fentebbi baloldali gróf’ inditványára keletkezett, melly ellen az I-ső résznek tárgyalás alá vételét, hasztalan sürgeté a’ jobboldal’ ifjú bárója, ki az arányositásra nézve nem tartá elégnek a’ büntetések’ nemeinek elhatározását, azoknak egyes bünökre való alkalmazás nélkül, mivel az orsz. választmány olly magos büntetéseket szabott az egyes büntettekre, hogy azokat harmad, vagy negyedrésszel megtoldani szinte lehetetlen.
Ezek voltak főbb pontjai a’ RR. izenetének, mellynek többi része a’ börtönrendszer’ egyes §§-aira nézve a’ két tábla közt fenforgó különbséget ’s az átmeneti rendszert tárgyazza.
Ma a’ két tábla közti különbséget illető pontok tárgyaltatván, nagyobb részben elfogadtattak. Érdekesebb felszólalások csak a’ következő §§-oknál történtek.
Az 55-ik §-nál egy felföldi püspök kivánta, hogy a’ zsidók a’ keresztyének’ ünnepein börtöneikben ne dolgozhassanak, mivel a’ dolgozás megengedését majd akkor is fogják követelni, ha börtöneikből kikerülnek. De e’ kivánat foganatlanul hangzott el, csak az jegyeztetvén meg reá, hogy az izreaeliták börtönön kivül is dolgozhatnak, lárma nélkül a’ keresztyén ünnepek alatt, pörölylyel pedig a’ börtönben sem fognak akkor dolgozni.
A’ 113. §-ban javalják a’ RR., hogy ha az egyes törvényhatóságok által fölterjesztett börtöntervet’ a’ helytartótanács félév alatt meg nem vizsgálja, ’s válaszát reá le nem küldi: a’ tervet a’ felterjesztő törvényhatóság tüstént foganatbavehesse.
E’ javallatot a’ baloldalról többen megtámadták, felhordván ellene mindazon okokat, mik a’ városok’ rendezésénél felhozattak annak bizonyitására: mi veszélyes helybenhagyottaknak tekinteni a’ szabályokat, ha reájok a’ helytartó tanácstól félév alatt válasz nem érkezik; – ’s elmondván, hogy e’ tárgyban nem lehet ekkép’ gyanusitani a’ kormányt, melly a’ büntető-törvénykönyvnek a’ kir. előadásokba iktatása, ’s az országos választmányra forditott költségei által elég jeleit adá e’ tárgy iránti vonzalmának; és hogy eddig is mindig gyakorlá a’ helytartótanács azon jogot, hogy jóváhagyása nélkül valamint az adózók’ pénztára semmi költséggel nem terhelhetett, úgy annak terhére börtönöket sem lehet épiteni.
Ezen okoskodásra a’ jobboldalról felelék, hogy ha a’ fenforgó §-ban a’ törvényhozás sanctióról nem gondoskodik a’ helytartótanács’ ellenében: ez könnyen meggátolhatja a’ törvényhatósági magányrendszerű börtönök’ épitését, válaszának kiadását vég nélkül halogatván. E’ tárgyban, a’ helytartótanácstól a’ legnagyobb pontosság igényelhető, mivel a’ kormányszék néhány olly taggal fog szaporittatni; kik egyedül a’ börtönügyben fogják a’ főfelügyelést gyakorolni. Ki a’ RR. ezen javaslatát ellenzi, az előre felteszi a’ helytartótanácsról, hogy kötelességét teljesiteni nem fogja. Azt pedig, hogy ezen sanctio által a’ kormány’ jó szándéka gyanusittatnék, épen nem lehet mondani, mert a’ kormány’ fogalma a’ helytartótanács’ körén túlterjed, ’s ha valaki a’ helytartótanácsot, mint a’ kormány’ egyik organumát gyanúsitja, nem következik, hogy az egész kormány iránt gyanúval viseltessék; de különben is a’ RR. ezen javaslata nem egyéb biztositéknál, és ha a’ gyanusitás’ kerülése végett mellőzni kellene minden biztositékot a’ kormány’ irányában: ugy le kell mondani az alkotmányról is, mert ez sem egyéb nagy biztositéknál a’ kormány’ ellenében.
Különben is – mondának többen – e’ §-ban a’ helytartótanácsnak olly jogok adatnak, mik eddig a’ törvényhatóságokat illeték; mert a’ megyék, szabályaikat eddig jóváhagyás alá terjeszteni nem tartoztak; ’s ha az adózók pénzéről nem is, de a’ nemesi pénztárról eddig szabadon rendelkeztek, és ha most ebbeli jogaikat korlátolni engedik, igen természetes, hogy biztositékról is gondoskodnak. Itt a’ kérdés csak az: szükséges e a’ biztositék a’ közállományra nézve, vagy nem?
Igaz, hogy a’ rosz börtönterv nem lesz jóvá az által, hogy a’ helytartótanács’ válasza féléven túl késik, de az is, tagadhatatlan, hogy ha a’ börtön’ düledező félben van, vagy a’ rabokat nincs hova tenni a’ helytartótanács’ válaszának késedelme miatt a’ düledező börtön, ki nem javittatik, ’s fel nem épül, és a’ rabok nem fognak helyet találni. Ellenben a’ javallott biztositékból a’ közállományra nézve legkisebb veszély sem hárul, kivált, ha a’ törvény’ rendelete megtagadtatik.
Többség a’ RR. javaslata ellen nyilatkozott.
A’ 119. §. a’ törvényhatósági börtönök’ fő- és aligazgatóit akkép’ veti választás alá, hogy azok egyszer megválasztva, hivatalaiktól csak ítélet által mozditathassanak el. 559A’ főRR. többsége ellenben nem látván elég biztosítékot arra nézve, hogy alkalmas börtönigazgatók fognak választatni azon nemesség által, melly közt még a’ magányrendszer iránt az eszmék kifejlődve nincsenek: ezen hivatalnokokat a’ középponti biztosság’ kinevezése alá veté.
A’ 133. §. szerint olly könyvek, mikben behajtott lapok, vagy aláhuzott sorok vannak a’ vádlottnak beadhatók nem lévén, ezen tilalmat egy jobboldali báró felette szigorúnak találta, mivel e’ szerint egyedül új könyveket lehetne a’ vádlottnak olvasás végett beadni; ’s kivánta e’ tilalmat csak azon könyvekre ’s folyóiratokra szoritani, mikben az elzárt vádlottról, vagy büntársairól emlités van: de kivánata nem pártoltatott.
A’ XII. fejezet’ azon §-ára nézve, mellyben a’ RR. a’ kerületi börtönök’ személyzetének diját az orsz.pénztár által kivánják fizettetni a’ főRR. ezuttal megjegyzék, hogy ezt elvileg nem ellenzik: csak abban nem egyezhetnek meg, hogy a’ fizetés olly alapra utasittassék, melly még nem létezik vagy legalább a’ teherviselésre elégtelen. Ennélfogva mig az országos pénztár jobb karba nem helyeztetik, a’ dijak’ fizetését a’ kincstárra kivánják bizni.
Végre a’ kerületek’ kiterjedéséről szóló XVII. fejezetnél a’ főRR. elhatározták, hogy a’ felállitandó 4 kerületi börtönbe necsak az ott kijelölt helyekről, hanem az egész országból küldessenek rabok, ’s e’ végre a’ RR. az országnak négy kerületre osztására fognak felszólittatni; mivel az ismeretes négy kerület közt a’ rabok’ számára nézve véghetetlen különbség levén, itt uj kerületezés’ szüksége forog fen.
Közelebbi ülésben tárgyaltatni fog az átmeenti rendszer, ’s a’ Szepesi XVI. város’ rendezése.
