áh [1]
áh [1] [áh (gyak. a szokottnál hosszabb á-val) v. âh] indulatszó (főleg irodalmi nyelvben)
<Elutasítás kifejezésében.> Áh, lári-fári – mondta az asszony. (Móricz Zsigmond) || a. (főleg irodalmi nyelvben) <Tépelődő ellenvetés bevezetésére v. ilyen ellenérvet pótló kifejezésben.> Néha egy-egy tanács [= tanácskozás] indul [a két leány közt] egész hévvel, De maga a szóló megakasztja dével [= ellenvetéssel] | „Hátha bizony … jaj de! – Tudod-é mit? … áh de!” (Arany János)
