artikulál
artikulál ige -t, -jon
1. tárgyas (nyelvtudomány) A beszélőszervek működ(tet)ésével beszédhango(ka)t képez. Az „a” hangot rosszul artikulálja.
2. tárgyatlan Általában <beszéd közben> a szavakat tagolva ejti. Jól, rosszul artikulál; artikulálva beszél. || a. <Éneklésben> jól érthetően mondja a szöveget.
3. tárgyatlan (zene) Egyes hangokat v. kisebb hangcsoportokat úgy szólaltat meg, hogy a hangokat egymáshoz köti, ill. szétválasztja, tagolja.
artikulálás; artikulálható; artikuláló.
