átolvas
átolvas [t-o] tárgyas ige
1. Gyorsan, gyak. felületesen elülről végig elolvas vmit. Átolvassa az újságokat. Naponta hat-nyolc könyvet is átolvas. Futólag átolvasta a levelet. Nem tanulta meg a leckét, csak átolvasta. A nagy férfi átolvasta verseimet. (Petőfi Sándor) Az öreg a lapokat egymás után átolvassa. (Vas Gereben) || a. Elejétől végéig újra elolvas vmit. Még átolvasom a tanulmányt, mielőtt nyomdába adom. Azt, mit első hevében írt, átolvasá. (Eötvös József)
2. (ritka) Újra megszámol vmit. Átolvassa a kapott pénzt, mielőtt eltenné.
átolvasás; átolvasatlan; átolvasgat; átolvasható; átolvasó; átolvasott; átolvastat.
