fakad
fakad tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Folyadék> rendsz. nyomás folytán a felszínre tör, (ki)buggyan. Víz fakad a sziklából. A sebből genny fakad. Szeméből könny fakad: sírni kezd. A völgy mélyén forrás fakad. Mint víz ha erősen fakad a bányába, Úgy tapos a vérben a vitézek lába. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Párosult két vad galamb búgása – Ebben fakad örömök forrása. (Petőfi Sándor)
2. (választékos) <Növény> rendsz. tavasszal kezd kihajtani, <hajtás> kezd kibújni, <rügy, virág> kezd kibomolni. Már fakadnak a fák: rügyeznek; szépen fakad a szőlő. Flóra zsengét nyujt mosolygva … Nyomdokin rózsák s violák fakadnak. (Berzsenyi Dániel) Lombon fakad, lombon fejlik a virág. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, választékos) <Vmilyen szellemi megnyilatkozás, vmilyen helyzet, állapot> vmiből születik, keletkezik, támad, ered. Munkánk nyomán jólét fakad. Dal, nóta fakad ajkán. Ez a követelés létérdekből fakad. Állítása rosszindulatból fakad. Halálom, és a társaké Egy véres áldozat, Melyből a honnak üdv fakad. (Garay János) Egyszerű az ének, rajta semmi dísz tán, De a szívből fakad melegen és tisztán. (Arany János) Új zsoltár ajkán soha nem fakadt. (Juhász Gyula)
4. (átvitt értelemben, választékos) (határozó igenévvel v. cselekvést kifejező -ra, -re ragos főnévvel) Hirtelen, mintegy önkéntelenül kitör belőle az igenévvel v. főnévvel jelölt érzelmi cselekvés. Dalra, hahotára, kacajra, káromkodásra, könnyekre, nevetésre, sírásra, szitokra fakad; sírva fakad. Temetőbe kit kisérnek? | … Itt viszik az ablak alatt; Be sok ember sírva fakadt! (Petőfi Sándor) Valamennyien nevetésre fakadtak. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: elfakad; felfakad; kifakad; megfakad.
fakadás; fakadó; fakadt.
