illedelem
illedelem [e-e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e] (csak egyes számban) (régies, irodalmi nyelvben)
Illem. Azt kívánja a nemzetközi illedelem, hogy az állam vállalja el a „házigazda” szerepét. (Mikszáth Kálmán) Elkapja … [a] kezét, s meg is csókolja, illedelemmel mondván: – Kezit csókolom. (Tömörkény István)
