illeget
illeget [ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. <Testét, testrészét> tetszeni vágyóan, olykor kissé kacérkodva ide-oda hajlítgatja. Illegeti a derekát; illegeti magát: magát kelletve hajladozik v. mozog. Illegeti magát a tükör előtt. Jól állott rajtuk a ruha, s a két leány … ugrálva illegette magát. (Tolnai Lajos) [A hölgyek] divatjamúlt ruháikban … illegették magukat. (Krúdy Gyula)
2. (népies) Illesztget (2). Egymáshoz illegeti az eltörött darabokat.
illegetés; illegető.
