ingatag
ingatag melléknév -on, -abb (választékos)
1. Olyan <tárgy, dolog>, amely nem áll szilárdan, hanem kis mértékben ide-oda mozog, (könnyen) inog (1–5). Ingatag építmény, híd, talaj; ingatag alapokon áll vmi. A parton feküdt egy fiatal kidűlt jegenye …; a tündér, vagy leány … végiglépdelt apró lábacskáival az ingatag fán. (Jókai Mór) || a. Ingatag lépések, léptek: olyan ember lépései, aki gyengesége v. bizonytalan egyensúlyi érzése miatt határozatlanul, inogva, kissé dülöngélve jár. || b. (átvitt értelemben is) Ingatag talaj: nem szilárd, nem megbízható. A gyűlölet és az irigység összecsapnak a feje fölött, az ingatag talaj előbb-utóbb kisiklik a lába alól. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben) Olyan <dolog>, amelynek a fennállása, léte bizonytalan. Ingatag kormány, pozíció. Egymással való kapcsolatuk, barátságuk nagyon ingatag. || a. Kiszámíthatatlanul változó; bizonytalan. Ingatag sors, szerencse. Sophocles kardalain és drámáin egy uralkodó érzés vonul keresztül, … s ez az, hogy az emberi sors ingatag és bizonytalan. (Péterfy Jenő)
3. Olyan <személy>, akiben nincs jellemszilárdság, aki nem tart ki vki, vmi, főként vmely elv mellett, határozatlan v. gyenge jellemű, habozó, ingadozó. Ingatag ember. (szójárás) Az asszony ingatag. Ingatag elemeknek nincs helyük köztünk. Hiú vala, dicsekvő és ingatag. (Bajza József) || a. Ilyen személyre jellemző, tőle eredő. Ingatag jellem, természet, válasz, vélemény.
ingatagság.
