kertes
kertes [e-ë] melléknév
1. Olyan <ház, hely>, amelynek kertje is van, amely kerttel van körülvéve. Kertes családi ház, kastély, villa; kertes major, udvar.
2. Olyan <utca, városrész, város>, ahol sok a kert a házak körül, szinte minden háznak van díszkertje v. gazdasági kertje. Kertes negyedek, városok.
