kieső
kieső melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami kiesik (1, 2) vhonnan. A kézből kieső könyv; a zsebből kieső tárca; az ablakon kieső cserép; a gyermekkocsiból kieső gyermek.
2. (átvitt értelemben) Vmely magatartásból kizökkenő. A szerepéből kieső ember.
3. (átvitt értelemben) Vhonnan, vminek a folyamatából kimaradó, távol maradó, hiányzó. Állásából kieső tisztviselő; az események sodrából kieső újságíró; a munkából kieső idő.
4. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami vmely mérkőzés, verseny során kiesik (8), nem jut tovább. Az első osztályból kieső egyesület; kieső versenyző.
5. Megbecsülést, hírnevet, vkinek a szeretetét elvesztő. A közönség kegyeiből kieső művész.
6. (átvitt értelemben) <Vmely közlekedési vonaltól, iránytól> távol eső, nem annak közelében fekvő. Az útirányából kieső utca; a forgalomból kieső hely.
II. főnév -t, -je [e] (csak többes számban) (ritka)
Általában vhonnan kieső, ill. kiesett személy. Ő is a szépasszony kegyeiből kiesők számát szaporítja. || a. (sport) Vmely mérkőzés, verseny során kieső, ill. kiesett csapat, versenyző. A tavalyi bajnok is a kiesők között volt.
