lopó
lopó melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy>, aki éppen lop. A kertből gyümölcsöt lopó gyerekek; az áruházból selymet lopó asszony.
II. főnév -t, -ja
1. (régies, ritka) (Alkalmi) tolvaj. Nem vagyok én tolvaj, sem pediglen lopó. (Arany János)
2. Lopótökből v. üvegből készült, hosszú csőben végződő, mindkét végén lyukas, öblös eszköz, amellyel a bort szívják a hordóból. A lopóból kiengedi a bort. Haragszik a gyermek Bacchus [= a fiatal bor] a hordóba, Míg egy részét ki nem szedik a lopóba. (Csokonai Vitéz Mihály) Mátyás … előkeresi a lopót meg az itcét. (Móra Ferenc)
Szóösszetétel(ek): malaclopó; naplopó.
lopós.
