májusfa
májusfa főnév
1. (népies) A tavasz érkezésének ősi jelképe: kivágott, magas, fiatal fa (jegenye, tölgy, fenyő, nyír), amelyet a legények virágokkal, szalagokkal feldíszítve a május elsejét (néha húsvétot v. a húsvét utáni első vasárnapot) megelőző éjszaka vmely lányos ház ablaka elé v. udvarában, ill. a község főterén a földbe állítanak. Májusfát állít, kap. A fiatalok a májusfa alatt táncoltak. || a. (népies) Nagyobb faág, amelyet május elsején a lányos ház tetejére, kapujára v. a kútágasra erősítenek. És néhol még Május-fával … | Tudatták Május éjjelén: | Van Május, lyány, virág, muzsika. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, ritka) <Ház falának v. tetőszerkezetének elkészítésekor, bokrétaünnepen> feldíszítve kitűzött faág. A kőművesek … a májusfát kitűzik, szalagokkal, palackokkal és narancsokkal felékesítve. (Jókai Mór)
3. (népies, növénytan) A meggyel, szilvával rokon fa v. cserje; fehér, illatos virágai fürtöt alkotnak, borsó nagyságú fanyar fekete termése van, levele és fája illatos (Prunus padus); zelnice, madárcseresznye.
Szóösszetétel(ek): májusfatánc.
