mák
mák főnév -ot, -ja
1. Magasra növő szára tetején jellegzetes gömbölyded toktermést hozó, lila, piros v. fehér virágú gazdasági növény (Papaver somniferum). A mák gubója, levele, szára; nő, tenyészik, virít, zöldell a mák; mákot egyel, kapál, termel, termeszt. De a gyönyör: elnyílott mák, Érintsd, s leomlott a virág! (Arany János–Burns-fordítás) Ősszel tar fejét zörgette a mák. (Szabó Lőrinc) || a. Ezzel beültetett terület. Egy hold mák. || b. Ennek hozama. Jól pénzelt a mákból.
2. E növény toktermésében levő mag. Fehér, fekete, kék mák; mákot darál, őröl, tör. Mákot szór a tésztára. Akinek csak két-három holdja van, annak nem búzát, hanem mákot kellene vetnie. (Nagy Lajos)
3. (növénytan) Ezzel a növénnyel rokon fajokat magában foglaló növénynemzetség (Papaver).
Szóösszetétel(ek): 1. mákbuga; mákdarálás; mákdaráló; mákföld; mákhéj; máklé; máklevél; mákmag; máknedv; mákolaj; mákőrlő; mákszár; máktermesztés; máktok; 2. csíkmák.
mákoz.
