nekiugrat
nekiugrat ige
1. tárgyas Arra késztet vkit, vmit, hogy nekiugorjon vkinek, vminek. Nekiugratja a kutyát az ároknak, a lovát az akadálynak. || a. (tárgy nélkül) Nekiugrat (vminek, vkinek): <lovas> lovát ugrásra v. futásra készteti, hogy vmit átugorjon, ill. vkivel, vmivel megküzdjön. Nekiugrat az ároknak; nekiugrat az ellenségnek. Látja, s vitéz elszántában neki ugrat az ifjú [a bolgár Csornának]. (Vörösmarty Mihály) Angela … nekiugratott a meredélynek. (Jókai Mór)
2, tárgyas (átvitt értelemben) Úgy rendelkezik, hogy vki, vmi más(ok) ellen gyors támadásba lendüljön. Szakaszát nekiugratja az ellenségnek.
3. tárgyas (átvitt értelemben) Nekiugrat vkit vkinek: <tréfából, ingerkedésből> arra késztet vkit, hogy egy harmadik személyt szellemi téren megtámadjon, vele vitát v. veszekedést kezdjen. Az egyik kritikust nekiugratja a másiknak.
Vö: ugrat (1, 2, 5). nekiugratás; nekiugratható; nekiugrató; nekiugratott.
