ölt
ölt ige -ött, -sön; -eni [e]
1. tárgyas (ritka) <Vékony v. hegyes tárgyat> beledug, belefűz, beleszúr vmibe, és rendsz. más irányba fordít. A tűbe cérnát ölt; a tűt a szövetbe ölti. || a. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Tűbe fűzött fonallal öltést (2, 2a) csinál. Vmilyent ölt: vmilyen öltést csinál; gyorsan ölt; egyet-kettőt ölt a ruhán. Igen nagyot öltött. || b. Karját vkinek a karjába ölti, karjára ölt vkit v. (ritka) karon ölt vkit; kart karba ölt: karon fog (vkit). || c. (választékos) Vmit vmire ölt: vmely tárgyat vmely testrészére v. vmely eszközre illeszt, úgy, hogy az eszközt, ill. testrészt beleszúrja, beledugja, beleakasztja. Karjára ölt vmit; karjára ölti a köpenyt; nyársra, villára, hegyes rúdra ölti a szalmát. Itt hagynád sokféle kedves múlatságod? | … A malomkövet ki öltené karjára Molnár legényeknek álmélkodására? (Arany János) Nyakába ölti a szíjat. (Gárdonyi Géza) || d. tárgyas (átvitt értelemben) Egyik szavát a másikba ölti: a) beszéd közben ide-oda kapkodva, egymásba bonyolítja a dolgokat; b) sokat beszél. Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem. Toldi György pediglen kigondolta bölcsen | (Hogy egyik szavamat másikba ne öltsem) … | Mikép legyen úrrá öccse vagyonában. (Arany János)
2. Nyelvét ölti v. nyelvet ölt (vkire, vmire): a) kinyújtja, kidugja a nyelvét; b) (átvitt értelemben) csúfolódik vkivel. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ölti a nyelvét. Az igazságért szenvedőt gunyolják; Gyöngéd szivekre nyelvet öltenek. (Reviczky Gyula)
3. tárgyas (választékos) <Ruhadarabot> magára vesz úgy, hogy karját a ruha ujjába dugja; felölt, felvesz. Magára ölt vmit; egyenruhát, díszruhát ölt; páncélt ölt. Mikor csatázik, leveti a bégruhát és szőrcsuhát ölt. (Gárdonyi Géza) Magára ölti kopott téli kabátját …, cigarettára gyújt. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (választékos) <Általában olyasmit, amit testen szoktak viselni,> testére v. a megfelelő testrészre húz; magára vesz, felvesz. Álarcot ölt; → fátyolt ölt; gyászt ölt. S ha vigan lépted át a háznak küszöbét, Honnan vidám zene s pohár csengett eléd; Nincs lelked, hogy meleg részvéttel hágjad át, Midőn nagy bú miatt gyászt öltött a család? (Tompa Mihály) A csizmát is lehúzva a lábáról, s papucsot öltve …ülhetett neki a … számadásnak. (Jókai Mór) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmi díszül magára vesz vmit, abba öltözik. A város ünnepi díszt ölt. A természet virágos mezt ölt magára. De ím a reggel, öltve biborát, Ott járdal [= járkál] a domb harmatján, keletre. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A házak lobogódíszt öltenek. (Mikszáth Kálmán)
4. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmilyen arcot, képet, színt ölt: a) <személy> vmilyen arckifejezést vesz fel; grimaszt ölt; komoly, ünnepélyes, vidám arcot ölt. Elhagyja a mosolygást, s komoly arcot ölt. (Jókai Mór); b) <dolog> külsejében, megjelenésében láthatóan vmilyenné változik. Télen más képet ölt a város. Őszi képet ölt a határ. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Alakot ölt: vmilyenné alakul; kialakul. Lassan alakot öltött a kezében a fadarab. Jó volt … látni, hogy valami, ha csak szerény fadoboz is, készül, lesz, alakot ölt. (Kuncz Aladár) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos, sajtónyelvi) Vmilyen alakot, arányt, jelleget, méretet, színt stb. ölt: <dolog> olyan lesz, mint amit a jelzős kapcsolat kifejez. Emberfölötti arányokat ölt; vmilyen formát ölt; hatalmas, óriási méreteket ölt. A harc forradalmi, nemzetközi jelleget öltött. Arca ijedt kifejezést ölt. Szüreti színt ölte Két kis húgom ajka. (Lévay József) Tétovázó pillantása kérdő jelleget öltött. (Mikszáth Kálmán) Az arca valami olyan különös finom piros színt öltött, amilyen az őszibarack színe. (Gárdonyi Géza) || a tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Testet ölt: a) látható, anyagi formá(k)ban jelentkezik. A XIX. században Magyarországon a szabadság eszméje Kossuthban öltött testet. b) (vallásügy) emberré lesz. Jön a nagy perc, az íge testet ölt! (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: aláölt; átölt; beölt; beleölt; felölt; keresztülölt; kiölt; körülölt; közbeölt; leölt; megölt; melléölt; odaölt; összeölt; ráölt; visszaölt.
öltött.
