örökifjú
örökifjú [k-i] melléknév (választékos)
Olyan, aki, ami sokáig fiatalos, öregségben sem megtört, akin, amin nem látszik, nem érződik az öregség. Örökifjú kedély, nagymama. [Az] örökifjú asszony ismét rálehellte egész idealizmusát. (Justh Zsigmond)
örökifjúság.
