paradox
paradox melléknév -ul, -abb (választékos)
1. Látszólag önmagának ellentmondó, de lényegében helyes. Paradox gondolat, mondat. || a. Olyan, aminek egymástól rendkívül különböző jellegű, egymást rontó hatású tulajdonságai vannak; furcsa, fonák. Paradox helyzetbe került.
2. Olyan, amiben logikai ellentmondás van; helytelen, képtelen. Paradox tétel. || a. (ritka) Az általános felfogással ellentétes; szokatlan, meglepő, meghökkentő. Paradox állítás, felfogás, ötlet.
