ráncigál
ráncigál tárgyas ige -t, -jon (bizalmas)
1. Haraggal v. türelmetlenül, hevesen v. durván rángat vkit, vmit. Ne ráncigáld ezt a csengőt, elszakad a zsinórja. Hullámzik a viz, | reng a könnyü sajka, Reng mint a bölcső, melyet ráncigál Szilaj kezekkel a haragvó dajka. (Petőfi Sándor) Egy embert látott … a kerítésen mászni …, amint kutyája lefelé ráncigálta. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Munkájában v. nyugalmában> feladatokkal, kéréssel, kérdéssel zaklat vkit. Sok a dolgom, és mégis mindig engem ráncigáltok.
Igekötős igék: beráncigál; beleráncigál; elráncigál; előráncigál; felráncigál; helyreráncigál; kiráncigál; leráncigál; megráncigál; összeráncigál; szétráncigál; visszaráncigál.
ráncigálás; ráncigálható; ráncigáló; ráncigált; ráncigáltat.
