siratatlan
siratatlan melléknév és határozószó (irodalmi nyelvben)
I. melléknév -ul Megsiratás, meggyászolás v. szánakozás nélkül meghalt, elhunyt <személy>. Siratatlan áldozatok. Mint szállok alá siratatlanul Sötét sziklasiromba… (Csiky Gergely–Szophoklész-fordítás) || a. (régies) Sírással nem kísért, siralmat nem okozó. Nyugtalan élet fogadja azt, ki nyugodt halálra várt, siratatlan halál, ki a boldog életet remélte. (Jókai Mór)
II. határozószó Gyászolatlanul, részvét nélkül. Alszik a szép kékszemű lány, Jávorfának árnyokában, Könyezetlen, siratatlan. (Tompa Mihály) Nyugasztald haló poraikban … Akik nyugosznak siratatlan Idegen messze hant alatt. (Kiss József) Mikor kezét-lábát nem mozdíthatja, úgy dögöljön … siratatlan, temetetlen. (Kaffka Margit)
