siratlan
siratlan melléknév és határozószó (ritka, irodalmi nyelvben)
I. melléknév -ul Siratatlan (I). Temetlenül, siratlanul heverjen ott A puszta földön [Polynikes]. (Csiky Gergely–Szophoklész-fordítás) Én siratlan fájdalomnak Szegény, bolond, kopottas hőse. (Ady Endre)
II. határozószó Siratatlan (II). Most nem siratá a gyöngekoru fiját atya, nem testvér a szeretetnek testvérét; azok siratlan estenek-el, mert halva volt a sereg vezére. (Kazinczy Ferenc–Osszián-ének)
