tájszólás
tájszólás főnév
1. Vmely nyelvjárás szerinti beszéd. Palóc tájszólásban beszél. A nyelvet, a tájszólást eltanuljuk környezetünktől. (Vas Gereben) || a. (tréfás, gúnyos) <Főleg idegen nyelv kiejtéséről szólva> vmely meghatározott nyelvjáráshoz igazodó, arra jellemző kiejtés. Debreceni tájszólással beszél németül.
2. (régies) Nyelvjárás (1). Azt kérdezte tőlem, hogy ez a regény a székely tájszólás szerint van-e írva? (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): tájszóláskutató; tájszólástan.
tájszólási; tájszólásos.
