zuhint
zuhint tárgyas ige -ott, -son; -ani (hangutánzó, tréfás)
<Folyadékot> hirtelen mozdulattal vhová önt; zúdít. Az udvarra zuhintja a vizet. Erre ivott ő is. Azzal kavarintá, | Mind a maradékot oltárra zuhintá. (Arany János) Maga kapta fel a vedret, és zuhintotta a vizet az asszony fejére. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belezuhint; kizuhint; lezuhint; rázuhint.
zuhintás; zuhintó; zuhintott.
