LÜKTETÉS
LÜKTETÉS, (lük-tet-és) fn. tt. lűktetés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Cselekvés, midőn valamit lüktetnek. 2) Állapot, midőn a vér rendkivüli s mintegy ideoda ütődő mozgásban van. Érezni a vérér lüktetését. Továbbá, am. biczegés, tántorogva lépés. Végre földrengéskor annak egyes lökése vagy lökődése.
