ÖNKÉNYTELENÜL
ÖNKÉNYTELENÜL, (ön-kénytelenül) ösz. ih. Saját kénye, vagyis kéje, kedve, akarata ellen; állati, vagy külső szükség által erőszakolva, nem szabadon. Önkénytelenül valamely bajba keveredni. Önkénytelenül elkövetni, tenni valamit. V. ö. ÖNKÉNYTELEN.
