Gyapjú
Gyapjú Juhok szőre, ill. az abból készült ruhaanyag. Szövetként vastag anyagot adott, elsősorban felsőruha készült belőle, hideg elleni védelmül (3Móz 13,47-48; Ez 34,3; Jób 31,20). A gyapjúra úgy tekintettek, mint Isten ajándékára, ill. hiányára, mint Isten büntetésére (Hós 2,7.11). Megszövéséhez általában nem kellett takács, ez az asszonyok dolga volt (Péld 31,13). Önmagában tisztán kellett szőni, a törvény szerint nem volt szabad más anyaggal keverni (5Móz 22,11). A templom szentélyében teljesen tilos volt a gyapjúruha használata (Ez 44,17; vö. 3Móz 16,4). A gyapjú fontosságát mutatja, hogy amikor Izráel adót fizetett Moábnak, többek között hízott és nyírásra nevelt bárányokkal adózott (2Kir 3,4). A moly és a férgek megemésztik (Ézs 51,8), így lesz Jézus példabeszédében a mulandó kincs jelképévé (Mt 6,19).
