Jahvista
Jahvista Mózes öt könyvének - egyesek szerint a Józs, Bír, Sám-nek is - egyik forrása (ld. IRODALOMKRITIKA). Jelzése a szakirodalomban: J. Jellemzője, hogy már a 2Móz 6,1-3 előtt Jahve néven nevezi Istent. Elkülönítése, felismerése ennek alapján történt, a 2Móz 6,1-3 után pedig az addig megismert jellegzetességei alapján. Ezek: naiv, erőteljes, szemléletes stílus, antropomorfizmusok, sajátságos szóválasztás; az ország őslakóit kánaániaknak, Isten hegyét Sinainak és nem Hórebnek nevezi (pl. 2Móz 19; vö. 5Móz 4,9skv.) stb.
A legrégebbinek tartották, Dávid-Salamon korára datálták, újabban egyre későbbre, egészen a fogság koráig. Gondolták egységes irodalmi műnek és redaktori iskolának, voltak, akik tovább bontották J1-J2-re vagy J és L (laikus) forrásra. A legkülönbözőbb feltételezések vannak arra nézve, milyen lépésekben dolgozták össze a többi forrással.
Vonala az 1Móz-ben a névválasztás alapján végig követhető, bár a vélemények eltérőek, hol, milyen mértékig keveredik más forrásokkal szinte kibogozhatatlanul. (Ld. még MÓZES ÖT KÖNYVE)
