Túsz
Túsz H. tacarúbáh, böné hattacarúbót.
Foglyul ejtett, általában magasabb rangú személy, aki az életével felelt azért, hogy foglyul ejtői kívánságát teljesítsék. A B egyetlen helyen tudósít túszszedésről (2Kir 14,14; 2Krón 25,24), ahol Jóás, Izráeli király legyőzte Amacját, Júda királyát, és nem csak a templom és a palota kincseit vitte magával, hanem túszokat is ejtett. Feltételezhető, hogy ezzel a befolyását kívánta a déli országrészre kiterjeszteni, ill. a saját békéjét, biztonságát túszai életével szavatolni ( JÓÁS 2).
József történetében Simeon »túszul ejtése« (1Móz 42,19-24) a túszszedés és a KEZESSÉG határán mozog.
