pátriárkák
pátriárkák – ősatyák, a Szentírásban az emberiség, ill. a zsidóság ősei. A szó első, de ritkábban használt értelmében ~nak mondjuk az Ádámtól Noéig felsorolt tíz nemzedék elsőszülötteit, így ide tartozik Szét, Énós, Kenán, Mahalalél, Járed, Hénok, Matuzsálem és Lámek is. Ők tehát az emberiség ősei; ennek a sornak az élén áll Ádám, minden embernek ősapja, s Noé zárja be, aki az emberiség elpusztulása után három fia, Sém, Hám és Jáfet révén újra benépesítette a földet. Noé után újabb tíz nemzedék telt el, amikor megszületett Ábrahám, és vele lépett színre a szó szűkebb értelmében vett ~ három generációja. Ezek a ~ már nem az egész emberiségnek, hanem a zsidóságnak voltak az ősei, ráadásul ők kerültek kapcsolatba az Úr választott népének szóló különös ígérettel. Ezt az ígéretet a ~ elseje és legfontosabbika, Ábrahám kapta ('nagy néppé teszlek'). Fiát, Izsákot kevés figyelemre méltatta a hagyomány, ám ennek fia, Jákob1 ismét nagy jelentőségre tett szert, mert az ő tizenkét fiától származtatta magát a zsidóság tizenkét törzse. Jákob halálával a ~ kora véget ért.
