Servius Tullius
Servius Tullius – Róma hatodik királya. Tarquinius Priscus házában nőtt fel; anyja, Ocrisia rabnő volt (latinul serva, innen a Servius név), bár királyi származású, és a gyermeknek kicsiny korában gyakran lángnyelvek jelentek meg a feje körül. A királyné, a jóstudományokhoz értő etruszk Tanaquil ebből arra következtetett, hogy a fiú Vulcanus isten fia, és nagyra van hivatva. A királyi pár saját gyermekeként nevelte fel ~t, majd lányukat is hozzáadták; férje halála után pedig a királyné keresztülvitte, még saját fiait is mellőzve, hogy az addigra már tekintélyt szerzett ~ a szenátus királlyá válassza. Az új uralkodó sikeres háborúkat vívott az etruszkok ellen; új alkotmányt adott Rómának, bevezette a cenzust, és szabályozta a katonáskodás rendjét; a város az ő uralma alatt terjeszkedett el a hét halmon. Lányait elődje két fiához adta feleségül; egyik veje, Lucius nyílt zendülést támasztott ellene, megölette és elfoglalta a trónt (lásd Tarquinius Superbus). – Történetét Livius műveiből ismerjük.
