serdül
serdül – ‘gyermekből felnőtté érik’; ‘‹tájnyelven› perdül’: serdül-fordul. Származékai: serdülő, serdülés.
A hangutánzó, hangfestő eredetű ser- igető mozzanatos képzős származéka (mint pereg ⇨ perdül), így rokoni kapcsolatban áll azzal a kiterjedt szócsaláddal, amelynek tagjaiban a gyors mozgás, forgás, sodrás, pezsgés jelentéseleme dominál, mint sarj, sarkall, sarkantyú, sarok, sellő, serény, serken, sőre, surján, sürget, sürög, sűrű, szorgalom.
