tükör
tükör – ‘a fényt szabályosan visszaverő felület’: víztükör, síktükör, homorú tükör; ‘valaminek a mása’: hű tükre a valóságnak; ‘útmutató uralkodók számára’: Fejedelmek tüköre, királytükör; ‘nyomtatott lapnak a szöveg által elfoglalt felülete’: tükörszélesség; ‘őz farának fehér foltja’. Származékai: tükrös, tükröz, tükröző, tükrözés, tükröződik.
Ótörök eredetű szó lehet: mai csuvas töker (‘tükör, üveg, szemüveg’). Ez a török nyelvekben általános, ‘kerek, kerék’ jelentésű szavak (csagatáj tekir, oszmán, azeri teker) körébe tartozik. Lásd még tükörtojás.
