szórványtanya
szórványtanya: a → farmtanyához hasonló, állandóan lakott, paraszti tulajdonú és birtoklású, külterületi magános telep. Lakója nem rendelkezik városi házzal, egész életére megtelepedett pusztai tanyáján. Eredei Ferenc rendszerezése szerint a szórványtanyákat a farmtanyáktól elsősorban az különbözteti meg, hogy amíg a farmtanyák közigazgatásilag egy-egy városhoz tartoznak, tehát lakóik nem állnak vidéki viszonyban a várossal, addig a szórványtanyák idővel bizonyos fejlődés következtében a várostól független, önálló → tanyaközségekbe szerveződnek. Lakóik keveset termelnek piacra, inkább önellátók. Ritkán járnak a városba. Ünnepi alkalmaikat is a tanyán vagy a → tanyaközpontban ülik meg. A szórványtanyák megtalálhatók az egész Aföldön, legjellemzőbbek azonban a Duna–Tisza közének homokos vidékein. Legtöbbjük parcellázott pusztákon keletkezett a 19. sz. második felében és a 20. sz. első harmadában. (→ még: pusztabérlet) – Irod. Erdei Ferenc: Magyar tanyák (Bp., 1942).
Bárth János
