települési kontinuitás
települési kontinuitás: egy-egy helyen az emberi megtelepedés folytonossága. Nem feltétele a népesség kontinuitása. A történelemben számos példa van arra, hogy egy hódító nép megsemmisíti, vagy elüldözi valamely település lakosságát és maga ül annak helyébe. Ilyen esetben hosszú ideig a házak kontinuitásáról is beszélhetünk. Máshol csak a település alaprajzi kontinuitása bizonyítható. Végül vannak helyek, ahol a történelem változásai teljesen átformálták a település külső képét és alaprajzi szerkezetét, csupán a benne zajló élet folytonossága jelenti a kontinuitást. Különösen messzire nyúló egyes Ny-európai városok települési kontinuitása. Közülük több római kolónia volt, és eredeti alaprajzának megtartásával fejlődött át feudalizmus kori várossá. Bár az ókori települési struktúra Pannóniában is hatott a középkori városalaprajzokra, Mo.-on a települési kontinuitást, különösen néprajzi szempontból tekintve, általában a magyar történelem időszakára értelmezzük. Ha kontinuus faluról vagy városról beszélünk, olyan településre gondolunk, amely lakottan vészelte át a 150 éves török uralmat és huzamosabb megszakítás nélkül élt az Árpád-kortól napjainkig. – Irod. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963).
Bárth János
