település
település: egy embercsoport lakóhelyének és munkahelyének, valamint magának az embercsoportnak térbeli együttese. Lakóhely, ahol egy ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendezkedik. A munkahely, ahol egy ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat. – Az európai néprajz által vizsgált paraszttársadalmakban a lakó- és munkahely együttesét általában egy-egy falu vagy mezőváros szolgáltatja. Ezen együtteseken belül a lakóhelyet az emberek által létrehozott lakóházak, a munkahelyet pedig a határbeli szántóföldek, szőlők, rétek, erdők, valamint a zárt településen belüli vagy annak szélén, esetleg attól távolabb álló gazdasági udvarok és gazdasági épületek képezik. (→ még: agrárváros, → állandó település, → civitás, → erdei szállás, → erdőtelkes falu, → eszmei község, → falu, → farmtanya, → fésűs beépítés, → gazdaváros, → halmazfalu, → hegyközség, → ikerfalvak, → irtásfalu, → kalocsai szállások, → kamarai telepítés, → kertészfalu, → kisközség, → körfalu, → község, → megosztott település, → mezőváros, → monokultúrás település, → mozgó település, → németjogú falu, → orsós utcájú falu, → pajtasoros szalagtelkes falu, → patak menti falu, → sorfalu, → szalagtelkes falu, → szeg, → szer, → székelyföldi telepítvény, → tartozéktelepülés, → teleklábas falu, → tanya, → törpefalu, → útifalu, → város, → vlachjogú falu)
19. sz.-ban keletkezett település jellegzetes széles utcája (Oromhegyes, v. Bács-Bodrog m.)
Bárth János
