A pesti magyar társaság
A pesti magyar társaság
Irodalmi életünknek, Bessenyei föllépésétől, egyik jellemző vonása, a társulásra való törekvés, az egyesülésben rejlő hatás keresése Bessenyei megírja az akademia tervét, melyet Révai kiad, de egyelőre hiába kopogtat Jámbor szándékával az országgyűlés ajtaján.
A létre nem jöhetett nagy intézetet az eddigi módon, kisebb szövetkezetekkel pótolták íróink. Már nemcsak Bécsben, Kassán, Kolozsvártt, Komáromban, hanem Pesten is alakúlnak ilyen egyesületek. Az első volt itt gróf Cziráky Antal pesti magyar társasága, mely 1792-ben egy kis szépirodalmi évkönyvet adott ki, azután nyom nélkül elenyészett. Jelentékenyebb emlékű Kármán kisérlete. 1793-ban Schedius Lajosnak, a németországi egyetemekről nem rég visszatért fiatal eszthetikusnak, egy estélyén állott elő a tervvel, hogy Pestet kell irodalmunk központjává tenni, mert csak itt alakúlhatna meg egy egységes irodalmi nyelv; irodalmunk hangja itt nemesedhetnék egy előkelő magyar társaság befolyása alatt; látóköre itt szélesedhetnék a közmívelődés intézeteinek, egyetemnek, könyvtáraknak, könyvkereskedéseknek segítségével s a külföldi közlekedés könnyűségével; itt jött össze a királyi törvénygyakorlatra az egész magyar nemes ifjúság, melyből irodalmunk híveit és munkásait nyerhetné. Az eszme egészen Kármán lelkére vall, melyben a társas élet örömeihez való vonzódás az emberi és nemzeti eszményekért való lelkesedéssel egyesűl, melyeket azonban nem lett volna képes, mint Kazinczy tette, egy isten háta megett fekvő falu magányos szobájában szolgálni. Iratai bizonyítják, hogy eleven mozgású, képzelődő lelke néha oly bámúlatos tiszta és helyes világításban látta az élet viszonyait, követelményeit, visszásságait és orvosszereit, mint, legalább a mívelődés terére vonatkozólag, korábban senki. Egy ilyen világító sugár volt az, mely Schedius körében villant ki szelleméből. Még Széchenyi is ennél a sugárnál látta a dolgokat s megalkotta azt, a magyar irodalom városát, a mit Kármán csak elképzelt. De akkor Kármánról senki sem tudott; nevét is elfelejtették.
Schedius Lajos.
