Középkori egyetemeink
Középkori egyetemeink
A budai egyetem címere. (Reihenthal Ulrik Krónikája 1483-iki kiadásából.)
Egyetemeink eredete a középkorba nyúlik vissza és ez idétt egy sorba helyezhetők az egykorú egyetemekkel. A XII. évszázban keletkezik, Európa legrégibb egyetemeivel: a salernói, bolognai, párizsi egyetemmel egy időben, a veszprémi főiskola, melyet III. Béla alapít 1183-ban. Száz év múlva, a mikor IV. László egy donációval megsegíti a tűzvész által óriási kárt szenvedett intézetet, már tizenöt tanár működött és az egyetem a párizsinak mintájára volt szervezve. A Nagy Lajos által 1367-ben alapított pécsi egyetemet V. Orbán ugyanazon szabadalmakkal ruházta föl, melyekkel a csak két évvel korábban keletkezett bécsi egyetemet.
Ez intézet még 1494-ben is »Schola Maior Quinque Ecclesiarum« (pécsi főiskola) néven fordúl elő, sőt még 1543-ban, tehát a mohácsi vész után is számos hallgatósággal dicsekszik. És Zsigmond mégis megalapítja a budai egyetemet, mely a konstanci zsinatra 1414-ben, mint tekintélyes egyetem, képviselőket küld.
E főintézetek mellett is Vitéz János új egyetem érdekében szólal föl Mátyás király előtt; a király a pápához intéz kérelmet, melyben kiemeli, hogy »némikép hiányos az egyetemes tanúlmány (studium generale)«. A pápa 1465. május 19-én Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában engedélyezi egy új egyetem fölállítását. Ezt Pozsonyban állítják föl. Ez egyetemnél működött a világhírű JOANNES REGIOMONTANUS (Johann Müller von Königsberg), ki Vitéz János benső barátja volt, kire a Tabulae Directionum szerkesztését bízta. Pozsonyban hangzott el e férfiú ajkáról, Galilei: Mégis mozog a földje előtt száz évvel, a föld saját mozgásáról fölállított tan. Ez egyetem a bécsivel oly kollégiális sűrű érintkezésben van, hogy baccalaureusok és lectorok kikérésére több adat található a bécsi egyetem történetében.
A pozsonyi egyetem már a humanisták hatása alatt áll; hisz alapítója VITÉZ JÁNOS őszinte humanista, JANUS PANNONIUS pedig a magyar humanisták feje és büszkesége. Az 1477-ben Magyarországra hívott THADDEUS UGOLETTI megbízást kap, hogy a Corvina és a pozsonyi egyetem számára vásároljon könyveket Olaszországból. Az intézet rövid ideig virágzott. Alapítója Vitéz János meghasonlott a királylyal, összeesküvésbe keveredett s bukása és halála az egyetemet is romlásba vitte. Ekkor foglalkozik Mátyás ama hihetetlenül nagyszabású tervvel, hogy 40.000 tanuló számára teremtsen intézetet, melyet Heltai ír le magyar krónikájában. E terv valószinűsége ellen emelt kételylyel szemben megjegyzendő, hogy Brandolini olasz írónak: A köztársaság és királyság egybehasonlítása cimű párbeszédében, a párbeszéd egyik szereplő alakja, maga Mátyás, hozza föl a királyság védelmére, hogy a párizsi egyetemen 30.000 tanuló nyer oktatást a különböző tudományokban.
Rendkivül élénk volt az a szellemi mozgalom, melyet Mátyás főként miután a nápolyi királyleányt, Arragoniai Beatrixot vette nőül, az olasz földdel egyenes összeköttetésben, lángeszével, tiszta látásával fölkarolt. Híres könyvtárának alapítása, a királyt környező humanisták: GALEOTTI MARZIO, UGOLETTI TÁDÉ az olasz tudósokkal sűrű összeköttetést tartanak fenn. Másolók, művészek dolgoznak, hogy az akkori ízlés szerint minél díszesebb alakban állítsák ki a könyveket és gyarapítsák a könyvtárt. A humanizmus történetének egyik legkiválóbb történetirója, Voigt a legnagyobb elismeréssel mondja nagy királyunkról: »Mátyást illeti meg az első és páratlan dicsősége annak, hogy Olaszországon kívül Petrarca és Niccoli nagy tervét fölfogta és valósítani törekedett.«
