18. A magyar jog és a Hármaskönyv. Hajnik Imre
18. A magyar jog és a Hármaskönyv.
Hajnik Imre
Hajnik Imre
A magyar nemzeti élet egyik legsajátosabb alkotása: joga. Eleinte a magyar nemekhez (törzsekhez) tartozóknak (nemeseknek) törzsi joga, a magyar jog, itt e hazában országos joggá lett. Hazánknak a nyugoteurópai míveltséghez csatlakozása után a magyar jog is nyugoteurópai irányban fejlődött ugyan, de azért individualitását nem veszítette el. Szabályai folyton a magyar nemesség életviszonyai és gondolkodásából fakadván, a magyar jog nemesi jog maradt; s mivel a hazánkat idővel szintén elért hűbériség az ország közjogi egységét és ezzel az összes nemesek közvetlen összeköttetését a közhatalommal megszüntetni képes nem volt, folyton az összes nemesség joga maradt, főpapok, főurak és köznemesek mindig egy és ugyanazon joggal élvén. Az országnak törzsi különválással bírt (székelyek, kúnok, szászok stb.) vagy pedig nem-nemes lakosai (polgárok és parasztok) éltek ugyan kiváltságaik, szokásaik, majd helyi szabványokból (statuumok) folyt külön joggal, de ezek is mindazokban, mik részükre külön szabályozva nem voltak, a magyar jognak voltak alávetve. A magyar jog tehát nemcsak nemesi jog volt, hanem egyszersmind közönséges vagy országos jog.
Régi jogszokások
Werbőczy István
A Tripartitum
Werbőczy későbbi szereplése
A Tripartitum magyar fordítása
