A KÖZSÉG SZERVEZETE
A KÖZSÉG SZERVEZETE
Az 1871. évi községi törvény szerint a község szervezete három részre tagolódik. Ezek közül az első a választó szerv, azaz maga a választó közösség. Ez választja a képviselő-testület választás alá eső (nem virilis és nem hivatalban lévő) tagjait, valamint a bírót és a tanácsbelieket. A második az önkormányzati szerv, amely a közösség ügyeiben határoz – ez a képviselő-testület, amelynek ilyen elkülönült módon megvalósuló előzményét a korábbi korszakból nem ismerjük. A harmadik pedig az elöljáróság, amely lényegében egy végrehajtó szerv (Komoróczy Gy. 1971: 86; Alsó L. 1935: 29).
A feudális korban a közhatalom nem foglalkozott a községekkel, berendezkedésüket, igazgatásukat a magánjog körébe utalta, amely a földesúr és a jobbágyok között kötött szerződésekben nyer megállapítást. Így tehát a rendi alkotmány nem szabályozta egyetemlegesen a községek jogéletét. Mária Terézia úrbéri rendeletében jelent meg a jobbágyközségek belső igazgatásának szabályozása a választott tisztségviselők megválasztásának kérdésében. A rendeletben ezenkívül szó esik még a földesúri terhek együttes megváltásáról, az állami adók felosztásáról és a megyei pénztárba történő befizetésének módjáról is (Kring M. 1938: 232; Wellmann I. 1989: 289).
A községi törvény elfogadása előtt a falvak és mezővárosok önkormányzati és közigazgatási szervezete a választott esküdtekből álló tanács volt. A történeti szakirodalom megállapításai szerint a magyarországi feudalizmus kései századaiban a földesurak egyre növekvő mértékben érvényesítették befolyásukat ezen testület fölött (Wellmann I. 1980: 433). A testület feladata volt a község mindennapi életének irányításával kapcsolatos rendelkezéseket hozni, azok végrehajtásáról intézkedni, az adó és egyéb szolgálatok kirovásáról és beszedéséről gondoskodni, továbbá a polgári és büntető ügyekben (bizonyos határon belül) ítélkezni. Az 1871. évi községi törvény a korábbi tanácsoknak ezt a rendkívül összetett feladatkörét differenciálta. Erre azért is szükség volt, mert az államigazgatás egyre növekvő mértékben bürokratizálódott és egyre bonyolultabb kötelezettséget rótt a községi igazgatás szerveire (Fél E.–Hofer T. 1969b: 325). A következőkben a feudális kori falusi és mezővárosi tanácsokkal kapcsolatos ismereteinket foglaljuk össze.
